Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1946 - a forint bevezetése - Lopatovszki Csaba: 70 éves a forint
1946-os esztendő, különös tekintettel a forint bevezetésére hasonlóan - az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet támogatására vertek és hoztak forgalomba. Az érmék megjelenése a megfelelő forgalmi címletektől csak kis mértékben tért el, műszaki paramétereik azonosak voltak. A hatvanas években vetődött fel az ún. forgalmi sorok, vagyis az adott évben forgalomban lévő érméket bemutató összeállítások készítése. 1966-ban és 1967- ben adták ki kifejezetten reprezentatív célokra az úgynevezett kabinet-sort, amely azonban nem a valós forgalmi érméket, hanem azok alpakka, illetve ezüstvereteit tartalmazta. 1971-től hegesztett fóliacsomagolásban lehetett megkapni az immár valódi verdefényes forgalmi darabokból évente összeállított sorokat. Magyar köztársasági veretek (1990-2011) A demokratikus átmenet felkészületlenül érte a pénzverdét, mivel - a bankjegyektől eltérően - nem sikerült időben elkészíteni az új, köztársasági címert viselő érmesor verőtöveit. Emiatt 1990-ben és 1991-ben - immár (ismét) Magyar Köztársaság felirattal - csak a filléreket verték, mivel azokon nem szerepelt címer. Az 1990 előtti forintérméknek is elkészült az új államnevet (és az 1990. évi verési évszámot) viselő változata, de még a népköztársasági címerrel, így ezek az „öszvér” érmék nem kerültek forgalomba, csupán néhány forgalmi sor készült a gyűjtők számára. Az új forint érmesor elkészültéig a nagy meny- nyiségben vert 1989-es évszámú népköztársasági vereteket hozták forgalomba. 1992-re elkészült az új forint érmesor. A tervezésre kiírt jeligés pályázaton a beérkezett kisszámú pályázati anyagból két zsűri választotta ki a díjazott alkotásokat. A külföldi szaktekintélyeket is felvonultató ún. nemzetközi zsűri és a magyar művészettörténészekből, iparművészekből, képzőművészekből álló hazai zsűri egymástól függetlenül Holló István ötvösművész terveit javasolták megvalósításra. Az így első díjat nyert alkotás azonban nem került gyártásra, mert Bőd Péter Ákos akkori MNB-elnök - élve jogszabály adta lehetőségével - másképp döntött. A második helyezést elért Kosa István készíthette el - felhasználva a harmadik helyezett Bartos István terveit - az új forgalmi sort, amely később több változáson ment át. A kétszázast Bognár György tervezte. Az érmesor az addigiakhoz képest három címlettel: ötven-, száz- és kétszáz forintossal bővült. A címletek felváltva ezüst- és aranyszínűek voltak, paramétereik (átmérő, vastagság, tömeg) a címlettel arányosan nőttek. A kétszázas 500 ezrelékes ezüstből készült, emiatt sokan gyűjteni kezdték. Bár az első érmék az 1992. évszámmal készültek, abban az évben csak a kétszázasok kerültek forgalomba. 1993 tavaszán az egy-, két- és húszforintosok kerültek kibocsátásra, majd nyáron a többi érme is. Az egyforintost kritika érte szokatlanul kis mérete miatt. Az új húszast a korábbihoz hasonló méretűre tervezték, mivel a legtöbb automata ezzel a címlettel működött. A húsz forint feletti címletek forgalma még jó 122
