Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1946 - a forint bevezetése - Lopatovszki Csaba: 70 éves a forint
I darabig másodlagos volt az azonos címletű bankjegyekével szemben (az ötven- forintos bankjegy 1996-ig, a százas 1998-ig volt forgalomban). A fillérek értéke már a rendszerváltáskor is csekély volt, forgalmuk az ezredfordulóig fokozatosan szűnt meg. Legelőször a két- és ötfillérest vonták ki a forgalomból 1992-ben (az ötfillérest 44 évi forgalom után), majd 1996-ban a tíz- és húszfilléresek forgalmát is megszüntették, ötvenfillérest pedig 1999-ben vertek utoljára. Hamar kritika érte a fém százast a húszforintossal való összekeverhető- sége miatt, ezért 1996-ban új százforintos érmét hoztak forgalomba, mely az első két részből és fémből készült (bicolor) forgalmi érme volt hazánkban. Így 1996-1998 között három százforintos címletű pénz is forgalomban volt. Az ezüst kétszázasok éremképe 1994-től megváltozott, nagy tömegű verésével viszont 1995-ben felhagytak, csak a gyűjtők számára készült évente néhány ezer darab. 1998-ban az 1992-es százforintos érmét, a százforintos bankjegyet és az ezüst kétszázast is kivonták a forgalomból. Már 2006-ban felvetődött, hogy kötelezővé teszik az árak 5-re, illetve 0-ra kerekítését, és az egy- és kétforintosokat is kivonják a forgalomból. Egyrészt azért, mert sokan a pénztárnál hagyják vagy befőttesüvegben gyűjtik ezeket az érméket, másrészt túl költséges az előállításuk. Az MNB emissziós osztálya is helyt adott az érveknek, és 2007 őszén bejelentette: 2008 márciusáig kivonja a forgalomból az egy- és kétforintos címleteket, továbbá kötelezővé teszi a készpénzes fizetések 5 forintra kerekítését. Szintén 2008-ban vetődött fel, hogy a kétszáz forintos címletet ismét érmeként hozzák forgalomba. Az MNB internetes szavazással döntött az érméről, az éremképről. A nyertes - akárcsak az Index nevű internetes portál szavazásán - a Lánchíd lett, amely már korábbi magyar pénzdarabokon is szerepelt. 2009. június 15-én bocsátották ki az új 200 forintos érmét, ami öt hónappal később váltotta fel a papír kétszázast. A kilencvenes években is folytatódott az emlékpénzek kiadása, melynek újabb lendületet adott, hogy a törvények engedélyezték magánszemélyek részére az aranytartást. Az ezüstérmék mellett szinte minden évben jelent meg arany emlékérme. Az első kimondottan forgalmi céllal vert emlékpénz a 2002-es Kossuth-bicentenáriumra kiadott százforintos volt. Azóta minden évben adnak ki forgalmi emlékvereteket. 1993-tól a forgalmi sorok dísztokban jelennek meg, melyek verdefényes (BU) és tükörfényes (Proof) kivitelben is készülnek. Újabban a gyártás indításakor készült érméket díszcsomagolásban, „első napi veret” néven lehet kapni. Az érmegyártás beindításakor készülnek a próbaveretek is, melyekből eleinte 50 darabot, később már csak hatot készítettek, forgalomba nem kerültek. 70 éves a forint 123
