Levéltári Közlemények, 87. (2016)

1946 - a forint bevezetése - Lopatovszki Csaba: 70 éves a forint

I

Magyar köztársasági veretek (1946-1948)

A forint bevezetésekor kiemelkedően fontos cél volt a hazai valuta iránti bizalom helyreállítása. Mivel az előállítási költségek és a címletek gyors növekedése miatt 1945. december 31-ével hivatalosan is megszüntették az érmeforgalmat (a pengőérmék gyakorlatilag már jóval ezelőtt eltűntek a forgalomból), a fémpénzek ismételt megjelenése már önmagában a stabilitás jele volt.

Az 1946-ban készült első veretek anyaga a filléreknél réz, az egy- és kétforintosoknál alumínium volt. A forgalmi érméket Berán Lajos, Iván István és Reményi József tervezte. Habár a forintot névlegesen az aranystandardhoz kötötték, a forgalom számára nemesfémpénzek csak ezüstből készültek, ezek alapanyagát a Frankfurt am Mainból visszaszállított ezüstkészlet szolgáltatta. Az 1946-ban, jó minőségű ezüstből vert ötforintosokból alig került forgalomba, helyettük 1947-ben gyengébb minőségben és kisebb súllyal vertek ötösöket, tartva az érmék tezaurálódásától.

1947 után 45 évig nem vertek ezüstpénzt a közforgalom számára. Öt- és ötvenfilléres érmék először 1948-ban készültek, anyaguk alumínium volt. Az első emlékérmék is hamar megjelentek: az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumára egy három címletből álló sor készült. Az, hogy ezek az emlékérmék szokatlanul nagy mennyiségben készültek, arra utal, hogy a forgalomban is részt vettek, bár e kérdés megítélése a numizmatikusok között nem egységes.

70 éves a forint

Magyar népköztársasági veretek (1949-1989)

1949-ig a Magyar Kommunista Párt a politikai és gazdasági élet szinte minden területén átvette a hatalmat. Az ország hivatalos nevét Magyar Népköztársaságra változtatták, ez a név szerepelt az ebben az időszakban vert pénzeken is. A Kossuth-címer helyébe a „Rákosi-címer” került. Az addig rézötvözetből vert két, tíz- és húszfilléresek 1950-től alumíniumból készültek. Az ezüst ötforintosok fokozatosan eltűntek a forgalomból, új típusú ötöst 1967-ig nem hoztak forgalomba. A korszak fémpénzeinek tervezői közül kiemelkedik Iván István és Boldogfai Farkas Sándor.

Az 1956-os forradalom után az országnak ismét megváltozott a címere, így az 1957-1989 között vert érméken az ún. Kádár-címer szerepel. Bár az infláció létezését tagadták, a „megnövekedett pénzforgalom” miatt szükségessé vált a tíz- (1971) majd a húszforintos érmék bevezetése (1983) - eleinte az azonos címletű bankjegyek mellett, később egyre inkább helyettük. Bár az ötvenes években is készült néhány emlékveret, az emlékpénzek kiadása a hatvanas évektől kezdett kiteljesedni. Forgalmi szempontból ezek a kiadások általában nem jelentősek, hiszen az emlékpénzeket többnyire közvetlenül a gyűjtők számára értékesítették. Kivételt képez néhány úgynevezett FAO-érme, melyeket - más országokhoz

121