Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1946 - a forint bevezetése - Lopatovszki Csaba: 70 éves a forint
1946-os esztendő, különös tekintettel a forint bevezetésére pedig 1031 millió volt. A forint stabilitását nem csak a Magyar Nemzeti Bank visszakapott aranykészlete (30 tonna, 374 millió forint értékben), hanem a meginduló ipari és mezőgazdasági termelés, valamint a jegyrendszer bevezetése is biztosította. Az alapvető élelmiszerek, ruházati cikkek, üzemanyagok és fűtőanyagok esetében alkalmaztak jegyeket, korlátozva és szabályozva ezzel a fogyasztást. A jegyrendszer megszüntetésére 1951. december 2-án került sor. Az új pénz bevezetésének technikai feltételei A bevezetendő forint pénzérméinek készítésére az Állami Pénzverő kapott megbízást 1945 októberében. A gyártáshoz szükséges anyagok és eszközök előteremtése a nehéz gazdasági helyzetben korántsem volt egyszerű. A forint és a különböző címletű filléres érmék verése 1946 januárjában kezdődött meg. Mivel a nemesacél a Kossuth-híd építéséhez volt nélkülözhetetlen, a verőtövek készítéséhez kilőtt harckocsik tengelyeit szerelték ki és darabolták fel. Az érmék előállításához a Szovjetunióból sikerült alapanyagot beszerezni. A forint bankjegyeinek gyártása a Pénzjegynyomda feladata volt. A bankjegyek előállítása sem volt problémamentes. Nehézséget jelentett a speciális papír és nyomdafesték hiánya, mert a hatalmas mennyiségű inflációs papírpénz kibocsátásakor a készleteket felhasználták. Ezért francia és finn importból szerezték be a megfelelő mennyiségű alapanyagot. A forint pénzérmék és változásaik A forint pénzérméi Magyarországon 1946. augusztus 1-től hivatalos fizetőeszközök. A 20. század második felének magyar történelmét jól tükröző forintérméket 1946 óta verik. A pénzérmék között vannak közforgalmi céllal vert érmék, forgalomba hozott emlékveretek és kifejezetten a gyűjtők számára vert, kereskedelmi forgalomban megvásárolható emlékérmék is. Ez utóbbiakat többnyire valamilyen évfordulóra (pl. híres személy születésnapja alkalmából) gyártják kis példányszámban, gyakran jó minőségű nemesfémből (ezüst, arany). írásunkban terjedelmi okokból csak a forgalmi célra vert érmékkel foglalkozunk. A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Forgalomba hozójuk a Magyar Nemzeti Bank, amely az előállítás költségeit is fedezi. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A forint forgalomba hozatalakor a kétfilléres volt a legkisebb forgalmi címlet és az ötforintos a legnagyobb, a folyamatos értékvesztés miatt napjainkban az ötforintos a legkisebb érmecímlet és a kétszázas a legnagyobb. Az érmék fejlődése és változása négy szakaszra tagolható. 120
