Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1946 - a forint bevezetése - Lopatovszki Csaba: 70 éves a forint
1 Lopatovszki Csaba 70 éves a forint A cím csak félig igaz, mert a forint mint fizetőeszköz már 764 éves. Neve Firenze város nevéből ered, hiszen az ott 1252 óta vert híres aranypénz volt a „firenzei” vagy latinul „florentinus” arany. A forint elnevezést a történelem során több országban is használták, a magyar pénztörténetben a „florint - florin” változat is előfordult. Magyar aranyforint, 1325-1553 Károly Róbert veretett Európában először aranyvalutát. A körmöcbányai pénzverőben 1325-től készültek firenzei mintára az első híres „körmöd aranyak”, vagy más néven „körmöd dukátok”. Ezek a pénzek a kor legmegbecsültebb fizetőeszközei voltak, mivel igen jó anyagból (23 karát 9 grém, 0,9896 ezrelék finomság) és 3,55 gramm súlyban készültek. Elismertségüket jelzi, hogy Károly Róbert példáját követve Európa szinte valamennyi uralkodója veretett hasonló aranypénzeket, de a körmöci aranyat változatlanul kedvelték, mivel értékét igen jól tartotta. Az érme egyik oldalán Keresztelő Szent János teljes alakos képe, a másikon pedig az Anjou-liliom és köriratban a „KAROLUS REX” felirat látható. A kedveltség átka ezt a pénzt is utolérte, mivel igen sok hamisítványt készítettek belőle. Ezért 1358-ban megváltoztatták az éremképet és Szent László képe került rá. Ezt a formát egészen Rudolf király koráig alkalmazták. Ezt követően már a mindenkori uralkodó képével készültek a magyar aranypénzek, melyek elnevezése 1553-tól dukát lett. Ezüstalapú forint, 1750-1892 Több mint 140 évig a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia elsődleges fizetőeszköze volt. Két típusa egyben két magyar pénztörténeti korszakot is jelöl. Az első, az ún. konvenciós forint korszaka 1750-től 1857-ig tartott. Mária Terézia nevéhez és uralkodásához kötődik a húszforintos pénzláb (1/4 kg ezüstből 20 forint készült) és az „új pénznem”, a gulden (latinul florin, magyarul forint) bevezetése. Mária Terézia arra törekedett, hogy a különböző pénzrendszereket a Német-római Birodalom minél nagyobb területén egységesítse, ezért 1753-ban Bajorországgal, majd számos más német állammal úgynevezett „konvenciós pénzláb-egyezményt” kötött, melynek alapján azok az új ausztriai pénz115
