Levéltári Közlemények, 87. (2016)

Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Vér Eszter Virág: "Kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is..." Erzsébet magyarországi kultuszának kialakulása

I

ókonzervatívok jelentették a tényleges magyarországi delegációt.28 Hozzájuk csatlakozott még 12 magyarországi főpap, akik az esküvő celebrálásában szerepet vállaló 600 prelátus között tűntek fel.29 A Bach-éra rendszerstabilizáló folyamatába illeszkedik - propaganda-politikája vonatkozásában is - a házasságkötést kísérő ünnepségek sora is. A mulatságok, a fényes külsőségek feledtetni kívánták a birodalom belső és külső nehézségeit, felidézték a császárságot hajdan övező gloire és grandeur fényét, valamint az uralkodó alattvalóinak „jólétét és boldogságát”.30 31 A részleges amnesztiának a szertartás napján való kiterjesztését a sajtó egyértelműen pozitívan tálalta, és a lehetséges „enyhülési folyamat” integráns részeként értelmezte: „A könnyek, mellyeket annyi családban a fájdalom fakasztott, örömkönnyeké változnak, s a viszontlátás boldogsága között hála és áldás lebeg a trón zsámolyához.”11 Később még hangsúlyosabbá vált e mozzanat, s az Erzsébet-kultusz kiteljesedett változatában már mitikus kezdetként értelmeződött, visszamenőleg is átértelmezve a közelmúltat a retrospektív mitizálódás részeként: „...az egész magyar nemzet érezte, hogy a királyi esküvő napja a magyarság föltámadásának születésnapja. ”32

Magyarországon az Erzsébet személyére irányuló „figyelem” az uralkodó családi boldogságához kapcsolódott, amely az alattvalókkal való hagyományos érintkezési forma továbbéléseként ugyancsak a dinasztia örömünnepéből való személyes részesedéssel hozható összefüggésbe.33 Ennek során a császári gyermekek világra jöttét kísérő kegyajándékok ismertetései keltettek leginkább érdeklődést,34 ami kiegészült az aulikus érzelmű magánszemélyek és a hivatalos szervek által kötelezően tett adományok áttekintésével. Később a kultikus irodalom is előszeretettel Erzsébet személyes kérése respektálásaként jeleníti meg a kedvezmények és kegyelmezések soráról hozott döntés elfogadtatását.

„Kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is...”

Szabad György: Az önkényuralom kora (1849-1867). In Katus László (szerk.): Magyarország története. Akadémiai, Budapest, 1979,1. köt. 493. o. Míg az esküvő napján tartott budai ünnepi istentisztelet is vélhetően szinte csak a megjelenésre kötelezettek részvételével zajlott: „Reggel már ágyúdörgések [...] a mai napon istentisztelet a magistratus Budán, minket meg sem hívnak, hallom nem volt sok ember...”. Pauler Tivadar: Napi jegyzetek. I. köt. (1854. április 24.) f. 216. OSzK Kt Quart. Hung. 2611/1.

29 Gerő: i. m. 95. o.

30 Brigitte Hamann: Elisabeth. Kaiserin wieder Willen. Piper, München - Zürich, 2005, 56. o.

31 Vasárnapi Újság, 1854. április 30. 71. o.

32 A királyné élete. Magyar Lányok, 1898. szeptember 18. 595. o. Köszönöm Varga Ilonának, hogy rendelkezésemre bocsátotta saját példányát, tanulmányozás céljából.

33 Gerő: i. m. 98. o.

34 Lásd erről az uralkodópár első gyermekének születését - 1855. március 5. - követő tudósításokat. Vasárnapi Újság, 1855. március 11. 79. o. (Közzététele más módon - az előírt formában -, hagyományosan ágyúlövésekkel is tudatta ennek hírét a lakossággal: „... academiai ülés, és épp Kubinyi tart felolvasást, midőn az ágyúk megdördülnek 21 lövés jelenti, hogy leány született...”. Pauler Tivadar: Napi jegyzetek. I. köt. (1855. március 5.) f. 231. OSzK Kt Quart. Hung. 2611/1. Ezzel összefüggésben erőteljes politikai színezetet kapott azon döntés is, mellyel Weiden táborszernagy (a magyar szabadságharc leverésében szerzett „elévülhetetlen érdemeiért”) gyermektelen özvegyét nevezték ki nevelőnőként a császári gyermekszoba élére. Hamann: Erzsébet... 91. o.

99