Levéltári Közlemények, 87. (2016)

Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Vér Eszter Virág: "Kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is..." Erzsébet magyarországi kultuszának kialakulása

Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően

A császárné második szülése előtt a kegyelmezési kérvények vizsgálatára önálló amnesztia-bizottság állt fel, melynek javaslatait Albrecht főherceg és Johann Kempen báró is véleményezte. Ferenc József az amnesztiahullám folytatásaként35 több alkalommal a tervezett javaslatokon túlmenően is kegyelmet gyakorolt.36 Abban a reményben, hogy felesége trónörökössel várandós, az 1856. június 2-i minisztertanácson hajlandónak mutatkozott a vagyonelkobzások megszüntetésére.37 Gizella Ludovika Mária főhercegnő38 1856. július 12-i születését követően39 kellett az érintettek tudomására hozni az amnesztiát. Ez még többnyire csak a politikailag kevéssé befolyásos személyekre korlátozódott, mégis tömeges jelleget öltött.40 Az amnesztiában részesültek büntetését teljesen vagy részlegesen elengedték, továbbá kihirdették annak a 631 személynek a nevét is, akik e „jeles esemény” kapcsán kapták vissza korábban elkobzott vagyonukat.41

Erzsébet következő jelentős magyarországi visszhangot (is) kiváltó (közszereplésére 1857 tavaszán került sor. Az uralkodó oldalán, két kisgyermekükkel együtt ugyanis ekkor érkezett első ízben Magyarországra.42 Az előző év során megkezdett „birodalmi szemleút” folytatásaként indultak Magyarországra, bízva abban, hogy ez a körutazásuk az itáliai tartományokban tett látogatásnál eredor

1856 áprilisában további 63 személy börtönbüntetését engedték el. Hermann: i. m. 344-345. o. (A közvéleményben a későbbiek során e gesztusokat is Erzsébet közbenjárásának tulajdonították. A „hagiográfiában” ezt „finom lelkűidével” hoztak összefüggésbe.)

36 Hermann: i. m. 345. o. Ennek egyik jellemző kultikus olvasatához - melyben Erzsébet nászajándékként kéri a büntetések enyhítését/megszüntetését - lásd Ponori Thewrewk Árpád: Királynénk. Kosmos, Budapest, 1894, 3-6. o.

37 Mindezek megszüntetése a többi érvényben lévő büntetést nem érintette, továbbá csak a kevésbé súlyos felségárulás vétségével elítéltekre terjesztették ki, és kizárták belőle az emigránsokat is. Ennek részleteihez lásd Hermann: i. m. 345. o.; Ferenc József a pénzügyminiszternek, Ludwig Brucknak intézett legfelsőbb kézirata a vagyonelkobzások tárgyában (Laxenburg, 1856. július 12.) Közli Budapesti Hírlap, 1856. július 15.

3® E cím magyar (közjogi) megfelelője királyi hercegnő. A névválasztás ez esetben tudatos politikai irányvonal kinyilvánítását jelenthette, utalásként I. István bajor származású feleségének a katolizációban betöltött szerepére. Corti Egon Cäesar: Erzsébet. Szépirodalmi, Budapest, 1989, Reprint kiadás, 50-51. o. (E törekvés a konkordátum előző évi elfogadását követően ismét kormányzati szintre emelkedett.)

39 Ez az esemény akadályozta meg azt is, hogy Erzsébet elkísérhesse Magyarországra Ferenc Józsefet az esztergomi bazilika felszentelésére augusztus 31-én. Cséfalvay Pál: Az esztergomi bazilika felszentelési szertartásának előkészületei és az ünnep. In Beke Margit (szerk.): Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis III. Emlékkönyv az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából. Szt. István Társulat, Budapest, 2006, 79. o.

40 Az amnesztiában részesültek névsorát lásd Budapesti Hírlap, 1856. július 15.

41 Hermann: i. m. 345. o.; Gerő: i. m. 97. o. Az uralkodó emellett rendelkezett a további igazolási eljárások megszüntetéséről is azon tisztviselők esetében, akik a forradalmi kormány szolgálatában is hivatali tevékenységet vállaltak.

4^ Az elfogadott részletes programhoz - az egyes állomásokon tervezett üdvözletek, üdvözlő feliratok „kivonataival”, illetve egyéb részletek feltüntetésével - lásd Programm. (Pest, 1857. április 17.) MNL OL Abszolutizmus-kori levéltár, K. k. Statthalterei Abtheilung Ofen, „Kaiser- Reise” (D 120), 208/1857. ff. 22-32. (Pest-Pilis vármegyei látogatáshoz.)

100