Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok
Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok 1948-tól az amerikai hatóságok újabb követelményeket támasztottak az amúgy is nagyon nehézkesen zajló kiadatási eljárásokkal kapcsolatban. A magyar féltől elvárták, hogy a terhelt által elkövetett és a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményt pontosan közölje, csatolja a kérelemhez a megsértett törvény szövegét, részletes bizonyítékokat sorakoztasson fel a bűncselekmény elkövetésének helyéről és idejéről, rendelkezzen esküvel megerősített tanúvallomásokkal vagy más olyan adatokkal, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a gyanúsított valóban elkövette a terhére rótt cselekményt.30 A kiadatásokat követően az igazságügyi vezetés minden eszközzel arra igyekezett a népügyészségi apparátust szorítani, hogy a háborús bűnösök ügyeit soron kívüli eljárásban intézze el. A népfőügyész 1946. február 9-én utasította a budapesti népügyészség vezetőjét, hogy a szövetségesek által kiadott 280 háborús bűnös ügyében 1946. február 28-ig készítse el az összes vádiratot. Az idő szűkös volta miatt engedélyezte, hogy a vádiratok csak a legfontosabb vádpontokra terjedjenek ki. A sürgősséget az indokolta, hogy a népbíróságoknak ezeket az ügyeket 1946. március 31-ig le kellett tárgyalniuk.31 A „nagyvadakkal” szembeni eljárás lehetőségét az teremtette meg, hogy a népbírósági eljárás alapjául szolgáló rendelet a magyar jogban elsőként megalkotta a háborús és népellenes bűnös fogalmát, amely erősen politikai színezetet nyert. A két kategória egybemosásával kapcsolatos kétségeiknek a korszak gyakorló jogászai is hangot adtak. Szerintük lényeges különbség volt a háborús bűncselekmény és a politikai bűncselekmény között. Míg a politikai bűncselekmények valamely állam politikai rendjét támadják és így más államnak ezek elbírálásába nem lehet beleszólása, addig a háborús bűncselekmények nemzetközi jellegűek, az emberiség békés együttélésének rendjét támadják, így azok elítélése nemzetközi kötelezettségből fakad.32 Az 1440/1945. M. E. számú rendelet 14. §-a a népbíróság hatáskörét kiterjesztette azokra a bűncselekményekre is, amelyeket a háborús és népellenes bűncselekményekkel összefüggésben követtek el (gyújtogatás, közegészség elleni bűncselekmények, vagyonrongálások, stb.). Később a háborús és népellenes bűncselekményekkel való összefüggést nem vizsgálták, hanem nemes egyszerűséggel a politikai bűncselekmény fogalmát használták. A magyar népbírósági jogban a visszaható hatály problémája nem csak a fentiekben részletezett háborús és népellenes bűncselekmények tekintetében 3® BFL XXV. 1. a. Budapesti Népbíróság elnöki iratai I. A. 73. Miniszteri rendeletek. 31 BFL XXV. 2. a. Budapesti Népügyészség elnöki iratai 1946.1. B. 18. 33 A Magyar Jogászok Szabad Szakszervezete Büntetőjogi Bizottsága 1945. november 2-án tartott ülése. Népbírósági Közlöny, 1945. november 8. 13-15. o. 65
