Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok
Átmenet és újrakezdés la bűnösnek tartott személyek névsorának elkészítésére. Három nap alatt, főként a Magyar Kommunista Párt javaslata alapján állították össze a magyar kormány- szervek a részletes névsort. Ennek nyomán kérték azon személyek kiadatását, akik Jugoszlávia fegyveres megtámadását, a Szovjetunió elleni hadba lépést, továbbá az Amerikai Egyesült Államok elleni hadüzenetet kezdeményezték, aláírták, a felsőházban és ezek bizottságaiban mellette felléptek vagy szavaztak. Felkerült a listára az 1941. április 10-e25 óta az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításáig működött összes miniszter és államtitkár, továbbá mindazok, akik Ukrajnában a megszálló csoportok, hadtestek, hadosztályok, dandárok, ez- redek parancsnokaiként működtek. Kikérték azokat is, akik 1941. június 26-a26 óta a munkaszolgálatot, a munkaszázadokat és a különleges munkásszázadokat kezdeményezték, megszervezték, ott parancsnokok vagy keretlegények voltak, továbbá azokat, akik az 1942-es bácskai vérengzésben részt vettek.27 A népbíróságra és az ott hozott ítéletekre a szövetséges hatalmak is odafigyeltek. A magyar igazságügy-miniszter 1945. október 17-én táviratban értesítette Robert Jackson amerikai főbírót Nürnbergben, hogy a háborús főbűnösök tárgyalását Bárdossy László perével kezdik, az eljárás előreláthatóan hat hétig tart majd.28 Az Amerikai Egyesült Államok később már feltételeket is szabott az általa kiadandó háborús bűnösökkel kapcsolatban. A jegyzék értelmében a magyar igazságügyi szerveknek a kiadatástól számított 6 hónapon belül meg kellett tartaniuk a tárgyalást, ha pedig nem hoztak ítéletet, a kiadott személyt az amerikaiak kérésére vissza kellett adni az amerikai hatóságoknak. Abban az esetben, ha bűnösnek találták és halálra ítélték, az ítéletet a kiadatási kérelem keltétől számított egy éven belül nem lehetett végrehajtani. A kiadott személyt, ha az Egyesült Államok kérte, a kiadatási kérelem keltétől számított egy éven belül az őrizetébe vissza kellett bocsátani.29-5 Másnap, 1941. április 11-én Magyarország csatlakozott Németország Jugoszlávia elleni hadjáratához, majd elfoglalta a Bácskát és a Baranya-háromszöget, illetve bevonult a Muraközbe és a Muravidékre. Az 1941. június 26-i kassai bombatámadásra hivatkozva Horthy Miklós kormányzó még aznap deklarálta a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval és parancsot adott a megtorlásra. A miniszter- tanács is úgy határozott aznapi ülésén, hogy „limitált” erőkkel” részt vesz a Szovjetunió elleni hadjáratban. 97 A háborús bűnösökről készült listát lásd PSzL 698. fond Domokos József iratai 37. A kiadatási eljárásról részletesebben lásd Tilkovszky Lóránt: Vád, védelem, valóság. Basch Ferenc a népbíróság előtt. Századok, 1996. 6. sz. 1394. o. 28 MNL OL XIX-E-1 -1, Ta 22224/1945. BFL XXV. 1. d. Budapesti Népbíróság elnöki iratai I. A. 81. Az igazságügy-minisztérium leirata az USA által kiadott háborús bűnösök ügyében, 1946. november 4. Nincsen adat arra nézve, hogy a magyar hatóságok a fentiekben leírtakat betartották volna. Ez annál is kevésbé valósulhatott meg, mert a magyar népbírósági törvény alapján az ítéletet a kihirdetés után azonnal végre kellett hajtani. 64
