Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok
Atmenet és újrakezdés ideológiával szemben, a pártvezetés számára a bírók teljességgel „megbízhatatlanok” voltak, csakis totális ellenőrzés mellett lehetett rájuk bízni az ítélkezést. Az új büntető jogszabályok és az új típusú jogszolgáltatási szervezet fő célja a politikai ellenfelek kiiktatása volt. A magyar kommunista hatalom a belső és külső legitimitása érdekében az első pár hónap eltelte után nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a jogszerűség látszatát fenntartsa. A szovjet megoldással szemben, ahol tömegével tűntek el börtönökben ítélet nélkül az ellenségnek tekintett politikai ellenfelek, Magyarországon a legtöbb esetben végigjárták a jog lépcsőfokait. Az újonnan létrehozott rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervezet működésének elemzése nem lehetséges anélkül, hogy az általuk lefolytatott eljárások sajátosságait ne vizsgálnánk meg. Az igazságszolgáltatást ugyanis nem az Európában általánosan elfogadott jogelveknek megfelelően szervezték meg, hanem mindent a büntetőeljárás eredményes lefolytatásának rendeltek alá. így megkerülhetetlen kérdés a koncepciós perként vagy kirakatperként megjelölt eljárások elemzése. A koncepcióra épülő eljárások nem egy speciális modellként jelentkeztek a magyarországi büntetőeljárások között, hanem a büntetőeljárások szinte minden területén felbukkantak a II. világháborút követő három évtizedben, az 1945 és az 1970-es évek közötti időszakban. A szakirodalom általában két kifejezést használ a politikai célból folytatott bírósági eljárásokkal kapcsolatban: a koncepciós per, illetve a kirakatper fogalmát. Az előbbi mindenképpen szélesebb fogalom, amely tartalmazza az utóbbit. A koncepciós per, ügy, eljárás minden olyan esetre használható kifejezés, amelynek során főként az önkényuralmi rendszerek (ritkábban demokráciák is) eszközként használják fel a jog- és igazságszolgáltatást, sőt a rendőrséget is, a jogérvényesítés keretei látszatának megtartásával, hogy leszámoljanak politikai ellenfeleikkel. A törvénysértő eljárás során általában előre kigondolt hamis vádak, bizonyítékok, kikényszerített vallomások alapján hoznak előre elkészített ítéletet. A koncepciós pereken belül megkülönböztetjük a konstruált pereket, amikor a vád eleve hamis bizonyítékokon alapul és a tendenciózus pereket, amikor jogszabály- vagy törvénysértés történik, de éppen a jogszabály vagy törvény kiforgatásával. A kirakatperek a koncepciós ügyek speciális esetei, amikor a politikai szándék kiterjed arra is, hogy az eliminálandó ellenséget (rajta, mint reprezentánson keresztül akár egész társadalmi rétegeket) a nagy nyilvánosság előtt megbélyegezzék. A Minisztertanács által 1989-ben létrehozott történész bizottság a következőképpen tipizálta2 a koncepciós pereket: 2 Lásd Zinner Tibor: Törvénytelen szocializmus. A tényfeltáró bizottság jelentése. Budapest, 1991, Zrínyi Kiadó.
