Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Átmenet és újrakezdés - Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok

Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok

1. erkölcsileg, jogelméletileg kifogásolható jogszabályok alapján lefolytatott eljárások;

2. erkölcsileg és jogilag helytelen szakmai-politikai irányítás hatására elbírált ügyek;

3. a hatályos büntető anyagi vagy eljárásjogi szabályok megsértésével elbírált ügyek, melyekben

a) kitalált tényállásokat koholt bizonyítékokkal támasztottak alá;

b) valós tényekből hamis következtetésekre jutottak;

c) valós tények alapján megfelelő következtetésre jutottak, azonban kegyetlen, embertelen büntetéseket szabtak ki.

A jog eszközeivel végrehajtott totalitárius átalakítás mély sebeket hagyott a magyar társadalomban. A jogsértő ítélet és az azt követő büntetés még az 1989-es rendszerváltáskor is indulatokat gerjesztett. A kérdés még ma sem jutott nyugvópontra, hiszen egyre erősebbek azok a hangok, amelyek azt firtatják: jogi igazságtétel hiányában történt-e egyáltalán rendszerváltozás, vagy új rendszerváltást kellene végrehajtani? A sokszor indulatoktól telített megszólalások mellett Kornai János egyik átfogó elemzést adó, 2007-es tanulmányában3 külön megvizsgálta azt a kérdést, hogy az igazságtétel szükséges feltétele-e egyáltalán a rendszerváltásnak. Kornai az igazságtétel egyetlen összetevőjét vette szemügyre, nevezetesen a bűnösök megbüntetésének kérdését. Úgy gondolta, hogy ebben az ügyben nem szabad illúziókat kergetnünk, nem az erkölcsi értékek mentén kell mérlegelnünk a kérdést. A bűnösök jogi úton történő felelősségre vonására álláspontja szerint csak elszigetelt esetekben - elsősorban a nemzetközi jogi fórumokat megjárt sortűz-perekben - történt kísérlet.

*

Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos 1942. januári nyilatkozatával deklarálták először a szövetséges hatalmak azon szándékukat, hogy a háború befejezése után a háborús bűnösök felelősségre vonását az egyik fő célkitűzésüknek tekintik. A politikai elszántságot jelképezte az 1943. évi amerikai-angol- kínai-szovjet négyhatalmi konferencián megfogalmazott moszkvai nyilatkozat. A nagyhatalmak egyértelműen kimondták, hogy a megszállt területeken elkövetett gyilkosságokért, kivégzésekért felelősség terheli az elkövetőket, akiket az elkövetés színhelyén bíróság elé kell állítani és az illetékes ország törvényei szerint el kell ítélni.

3

Kornai János: Mit jelent a „rendszerváltás”? Kísérlet a fogalom tisztázására. Közgazdasági Szemle, 2007. április. 303-321. o.

55