Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka - Budapest 1945-ben
Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka A lakásínségben gyors megoldást csak az összeköltöztetések kínáltak, így a fővárosi családok és egyedülállók kétharmada került másokkal egy lakásba társ-, al- vagy ágybérleti formában.54 A fővárosi lakáskérdés problémája már hosszú múltra nyúlt vissza, lényegében Budapest egyesítésétől és népességének gyors ütemben történő növekedésétől folyamatos lakáshiány volt. A piac, azaz a magánépítkezések nem tudtak lépést tartani a lakásigényekkel, majd a 20. században, főleg az első világháború után a különböző hatósági, önkormányzati és állami beavatkozások is csak enyhíteni tudtak a lakásínségen. A második világháborús összeomlás utáni folyamatokat feltáró Nagy Ágnes összegzése szerint: „a háború, az ostrom és a zsidóüldözés folytán kialakult budapesti lakáshiányra és lakásjogi káoszra az új politikai hatalom a háborús évek alatt bevezetett hatósági lakáskiutalási rendszer fenntartásával válaszolt. [...] A hatósági ellenőrzés az addigi mértéket meghaladóan terjedt ki a budapesti lakásállományra, a tömeges társbérletesítés formájában új típusú lakásbérleti jogviszony jelent meg. ” A fővárosiak túlnyomó többségét érintő lakásbérlés így egyértelműen átkerült a köz szférájába, azaz a politikumba, ahol a lakáskiutalásnál kettős hatás érvényesült: a közigazgatás szakmai-jogi szempontjai keveredtek a társadalmi igazságosság politikai szempontjaival.55 * A fenti két alapvető, a politikai és egyben a mindennapi életet is meghatározó kérdés mellett fontos volt a közszolgáltatások újraindítása is. A sérült közmű- hálózatokat (gáz, villany, víz és csatorna) csak fokozatosan, hónapok alatt sikerült helyrehozni, de az év második felében az ellátási gondok, főleg a szénhiány újabb korlátozásokkal jártak. A közlekedés biztosításához először is a sok romtól, törmeléktől és szeméttől kellett megtisztítani az utcákat, majd tavasszal elindultak a villamosok és a helyi érdekű vasút, nyáron az autóbuszok, a földalatti és a budai fogaskerekű is. Március végén a Vörös Hadsereg pon- tonhidakat épített, amelyeket a főváros lakói is használhattak, majd az újabb pontonhidak mellett az év második felében a többi törmelékéből megépítették az első állandót is, az 1946 januárjában átadott új Kossuth hidat.56 A város újjászületéséhez a hatóságok és községi vállalatok mellett természetesen a magánszemélyek tevékenysége is hozzájárult. Márai egy sajátos csoport munkáját örökítette meg visszaemlékezésében: „Ezek a kézművesek 54 Nagy: i. m. 59-60. és 95-99. o.; Török: i. m. 142. o. 55 Nagy: i. m. 394—395. o. 56 Palasik: Csorba János polgármester... 236. o.; Uő: Vas Zoltán polgármester... 244—245. o. 47
