Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Átmenet és újrakezdés - Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka - Budapest 1945-ben

Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka

alkalmazás és elbocsátás ügye kizárólag a polgármester hatáskörébe tartozik”. A tiltakozások, majd a BNB állásfoglalása nyomán azonban végül Csorbának jóvá kellett hagynia a helyi elöljárót.31 Más ügyekben a polgármesternek volt lehetősége az ügyek befolyásolására, például a nem megfelelőnek tartott döntések végrehajtását tudta halasztani, és ez a rendkívüli helyzetben akár a kérdés napirendről való lekerülését is eredményezhette.

Ahogy Óbuda példája is mutatta, a budai városrészek eleinte elég önállóak voltak, így a polgármester jóváhagyásával február és április között külön budai közigazgatási kirendeltség működött. Ennek élén az a Némethy Károly állt, aki 1931 óta fővárosi ügyosztályvezető volt, és a szovjetek jóváhagyásával már 1945. január közepétől ellátott „polgármesteri” feladatokat a budai részeken.32 A kezdeti időszakban elkerülhetetlenek voltak a szervezeti és döntési párhuzamosságok, ahogy a hatásköri bizonytalanságokból vagy sürgős intézkedésekből is támadtak viták. Fischer József, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának akkori elnöke visszaemlékezésében így érzékeltette a helyzetet: „A közmunkatanácsi működés az első hónapokban meglehetősen bizonytalan valami volt. Mert végeredményben a Közmunkatanács városrendezési és másodfokú építési hatóság volt. De itt hozzá kellett nyúlni mindenhez, amihez hirtelenjében hozzá lehetett nyúlni. Például, amikor nekem jelentették, hogy a fővárosi Könyvtár teteje megsérült, és a könyvek áznak, azonnal intézkedtem, hogy ponyvával ideiglenesen fedjék be. Amiből aztán a polgármesterrel vitám támadt, mert tiltakozott az ellen, hogy én a fővárosnak a hatáskörében intézkedjem, amit meglehetősen erélyesen utasítottam vissza, mondván, hogy ilyen sürgős szükségben nem lehet habozni, hogy ki intézkedjen. Az tegyen valamit, aki a leggyorsabban tud. ”33

Ahogy a XIII. kerület példája is mutatta, Budapesten a helyi, minden kerületben létrejött nemzeti bizottságok is szerepet játszottak az újrakezdésben. Ezek jórészt a BNB-től függetlenül, alulról szerveződtek meg - az első még a központi megalakulása előtt, január 14-én Kőbányán -, ahogy a BNB sem a kerületi nemzeti bizottságokból állt össze. így kapcsolatuk sem volt konfliktusmentes: a BNB már február elején egyszerű politikai véleményező testületté kívánta volna visszaszorítani a kerületi bizottságokat, amelyek sem határozatokat nem hozhatnak, sem kinevezéseket nem tehetnek. A döntés ellen az érintettek természetesen tiltakoztak, ragaszkodva önállóságukhoz és helyi ügyekben a döntési jogaikhoz. Ezek hatására a BNB módosított álláspontján, és próbálta felügyeleti és rendelkezési hatáskörébe vonni a kerületi bizottságoUo. 63. o.

32 Palasik: Vas Zoltán polgármester... 235. o.; Gáspár - Halasi: i. m. 24. o.; Gáspár: i. m. 92. és 548. o.; L. Balogh (szerk.): i. m. 90-93. o.

33 Sipos - Donáth: i. m. 275-276. o.

41