Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Átmenet és újrakezdés - Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka - Budapest 1945-ben

Átmenet és újrakezdés

kát, de a pontos szabályok, jog- és hatáskörök tisztázására e területen sem került sor.34

Az első átmeneti időszak után, 1945. május 16-án került sor a főváros korábbi képviseleti szervének helyreállítására, de továbbra is ideiglenes jelleggel, azaz akkor még nem választás útján. A BNB már február 21-én döntött arról, hogy a szervezendő ideiglenes törvényhatósági bizottságba, azaz a főváros közgyűlésébe az egyes pártok hány képviselőt küldhetnek: a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Magyar Kommunista Párt (MKP) 30-30, a szak- szervezetek és a Független Kisgazdapárt (FKGP) 25-25, a Polgári Demokrata Párt (PDP) és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) 10-10 tagot. A közgyűlés alakuló ülését azonban csak a kormány Budapestre költözése, illetve a pártok további tárgyalásai után tartották meg, de az arányok nem változtak, az újjáalakított testületben masszív baloldali fölény jött létre. Szintén előzetes pártközi megállapodások alapján lett a törvényhatósági bizottság elnöke a szociáldemokrata Szakasits Árpád, és történtek változások a fővárosi közigazgatás élén is: a polgármester a kommunista Vas Zoltán lett, aki Budapest közellátási kormánybiztosaként szerzett (el)ismertséget, míg a kisgazdák az egyik alpolgármestert adhatták (Kővágó József személyében), illetve „kárpótlásként” egy új miniszteri tárcát is kaptak.35 „A felszabadulás után megindított új demokratikus szellemű székesfővárosi közigazgatás tételes jogszabályok hiányában részben a Budapesti Nemzeti Bizottság elvi jelentőségű határozataira, részben pedig pártközi megállapodásokra támaszkodik ” - június elején így foglalta össze az addigi folyamatokat Szakasits Árpád.36 Az Ideiglenes Törvényhatósági Bizottsággal és a kiépült közigazgatási szervezettel már az érvényben maradt 1930-as fővárosi törvény alapján működhetett a főváros, természetesen új szereplőkkel és új szellemben. Ezzel kapcsolatban - a nemzeti bizottságok kérdéses szerepe mellett - problémát jelentett, hogy ki gyakorolja a korábbi főpolgármesteri jogköröket, illetve ezzel összefüggésben mi legyen az új tisztség, a törvényhatósági bizottság - immár saját sorából választott - elnökének jogállása.37 Megválasztása után Szakasits arról értesítette az új polgármestert, hogy egy készülő kormányrendelet szerint a közgyűlés elnöke fogja megkapni a főpolgármesteri jogokat, ezért ilyen ügyekben, de általában is előzetesen konzultájon vele a terveiről. A kérdés szabályozására azonban a pártok, például az MKP és az SZDP ellentétes álláspontjai miatt sem az ideiglenesség

34 Gáspár - Halasi: i. m. 9-10.; 28-29; 272-276. o.; Gáspár: i. m. 42^t3. o.

35 A másik két alpolgármester, Bechtler Péter (SZDP) és Morvay Endre a helyén maradt. Gáspár - Halasi: i. m. 38. o.; Gáspár: i. m. 100. o.

36 Gáspár: i. m. 111. o.

33 Korábban a főpolgármester volt a törvényhatósági bizottság közgyűlésének elnöke.

42