Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka - Budapest 1945-ben
Átmenet és újrakezdés Operaház igazgatóságát, a fővárosi színházak igazgatóit, a Nemzeti Múzeum elnökét, az Egyetemi Könyvtár és a Szépművészeti Múzeum igazgatóját. Ahogy több új testület (Népbíróság, Nemzeti Segély Bizottság, Egészség- ügyi Tanács, igazoló bizottságok, stb.) megszervezését, fontos közhivatalok és közintézmények, illetve gazdasági szervezetek, szövetkezetek újjászervezését irányította, továbbá politikai és szakmai testületek (szakszervezetek, üzemi bizottságok, szövetkezetek) létrehozását is támogatta. Végül szintén a BNB szervezte az új fővárosi önkormányzati szervet, az ideiglenes törvény- hatósági bizottságot, amely azonban majd csak májusban alakult meg.28 Az elvileg a kormányt illető több jogkör gyakorlása miatt többször ellentét támadt a minisztertanács és a BNB között, az átmeneti időszakban azonban nem pontosították sem a fővárosra, sem a nemzeti bizottságokra vonatkozó szabályokat. A konfliktust a BNB jelentőségének fokozatos csökkenése oldotta fel. Március 28-tól pártközi megállapodással átalakították a szervezetet, megszűnt az érdemi munkát végző szűkebb, ún. ötös bizottság, míg a megújított, 18 tagból álló teljes bizottság29 csak hetente, majd a törvényhatósági bizottság májusi megalakulása után kéthetente ülésezett. Végül 1945 szeptemberében, az Országos Nemzeti Bizottság megalakulása után a BNB négy hónapig nem is tartott ülést.30 A fővárosi igazgatás 1945-ös újjászervezésekor a korábbi kormányfelügyeletet (is) ellátó főpolgármesteri posztot nem töltötték be, így a legfőbb tisztségviselő a polgármester lett. A BNB által kinevezett és a szovjet városparancsnokság által megerősített kisgazdapárti Csorba János, valamint az általa megszervezett városháza alapvetően a fenti két szerv irányítása alatt állt, ugyanakkor az új polgármester önmagát függetlennek tartotta. A kisgazda politikus kinevezéséhez hozzájárult, hogy 1944-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre mellett részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban, illetve remény volt arra, hogy vidéki kapcsolatait fel tudja majd használni a főváros élelmiszer- ellátásának biztosításához. Csorba és a BNB tagjai között az alapvető kérdésekben egyetértés volt, az általában konszenzussal meghozott döntésekre mindkét félnek volt befolyása. Kevésszer került sor nyílt konfliktusra, ha igen, akkor személyi ügyekben: a XIII. kerületben például a helyi nemzeti bizottság januári alakuló ülésen maga bízta meg a kerületi elöljárót, akit a polgármester először nem ismert el és rögzítette, hogy „a székesfővárosnál való 98 Lásd a BNB január - március közötti határozatait. Gáspár - Halasi: i. m. 19-64. o.; Palasik Mária: Csorba János polgármester, 1945. In Feitl (szerk.): Budapest főpolgármesterei és polgármesterei... 232-233. o. 29 Az öt párt - köztük most már a PDP is - és a szakszervezetek 3-3 tagot delegáltak az új bizottságba. 29 Gáspár - Halasi: i. m. 8., 4L, 43. és 76. o. 40
