Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka - Budapest 1945-ben
Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka a szovjetek által igényelt munkaerőt.23 Akinek volt lehetősége és megfelelő kapcsolata, az kétnyelvű hivatalos igazolásokkal - amelyeket például a polgármester, helyi elöljáró, helyi rendőrkapitány, munkahelyi és pártvezető állított ki - próbált védekezni az ilyen munkára való elvitel ellen, mint „munkahelyén nélkülözhetetlen, az utcán nem feltartóztatható, más munkára el nem vihető.”24 Az országos politikában meghatározó új pártok és erők természetesen Budapesten is irányító szerepet kívántak játszani. Az 1944 decemberében létrejött Ideiglenes Nemzeti Kormány a front lassú távolodása miatt még 1945. április 11-ig Debrecenben maradt; míg a fővárossal való kapcsolattartás nehézkes volt, így az első időszakban kevés ráhatása volt az eseményekre. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült új pártok helyi koalíciós szervezetei váltak fontos szereplőkké: a fővárosban a kisgazdák, kommunisták, szociáldemokraták és nemzeti parasztpártiak, kiegészülve a szakszervezetek megbízottjaival, 1945. január közepén alakították meg a Budapesti Nemzeti Bizottságot (BNB), amely „a székesfőváros felszabadított területén a hatalmat mindaddig gyakorolja, amíg azt a magyar kormány át nem veszi ”, azaz amíg utóbbi Budapestre nem költözik.25 Természetesen a szovjet katonai parancsnokság engedélyével és támogatásával működött, és súlyát az is biztosította, hogy a pártok Budapesten tartózkodó vezető személyiségei részt vettek a BNB munkájában.26 A hatalmi vákuumban a BNB fő feladata elvileg az volt, hogy a régi keretben, de megfelelő emberekkel újjászervezze a közigazgatást, és biztosítsa annak demokratikus szellemét. A gyakorlatban azonban maga szabta meg hatás- és jogkörét a főváros ügyeinek irányításában: lényegében önkormányzati testületként viselkedett, széles körű rendelet- alkotási, szervezési és kinevezési tevékenységgel, de egyes állami és közigazgatási funkciókat is gyakorolt. A BNB első intézkedései között nevezte ki a főváros polgármesterét, az államrendőrség budapesti rendőrkapitányát, az alpolgármestereket,27 de a Nemzeti Bank ideiglenes vezetőjét és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökét is, majd február folyamán többek között az-3 Sipos - Donáth: i. m. 253. o. 24 Illyés Gyula: Ostromnapló, 1945. január 10 - 1945. április 24. Budapest, 2014, Nap Kiadó, 19., 20., 29., 64., 73. és 81. o. 25 A Budapesti Nemzeti Bizottság teljes ülésének határozatai, 1945. január 21. Gáspár - Halasi: i. m. 19. o.; Sajtótudósítás a megalakulásról. Uo. 260-261. o. - A Polgári Demokrata Párt február 2-án megalakult budapesti szervezetének a BNB-be történő felvételét az első időszakban elutasították, az csak a bizottság március 28-i átszervezésekor történt meg. Uo. 22-23., 30-31. és 65. o. 26 Például Nagy Ferenc, Tildy Zoltán, Varga Béla (FKGP), Gerő Ernő, Kállai Gyula és Vas Zoltán (MKP), Marosán György, Révész Mihály és Ries István (SZDP), Darvas József, Farkas Ferenc és Kovács Imre (NPP), illetve Kossá István (szakszervezetek). 22 A polgármester kisgazdapárti, a három alpolgármesterből egy szociáldemokrata, egy kommunista, illetve egy pártonkívüli közigazgatási szakember volt. 39
