Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Irodalom - VERITAS Évkönyv 2014 (A VERITAS Történetkutató Intézet évkönyve) Czetz Balázs - Gulyás Anita
Irodalom műszaki egyéniségei miképpen gondolkodtak a numerus claususról, továbbá a keretszámok bevezetése, a felvételre kerülő hallgatók kiválasztása milyen gyakorlati nehézségekbe ütközött. A szerző nem vonja kétségbe a numerus clausus antiszemita jellegét, de meggyőződéssel tagadja, hogy az pusztán zsidótörvény lenne. Felhívja a figyelmet arra, hogy a „zárt számot” elrendelő 1920. évi XXV. törvény valójában egy korszak lezárása, valós megítélése csak saját történelmi kontextusának figyelembe vételével lehetséges. A történész kiemelkedő logikai elemző képességeit bizonyítja a kutatási eredményeit, következtetéseit alátámasztó számos, esetenként tanévekre bontott statisztikai jellegű adat, táblázatos kimutatás. Orosz László Tudomány a politika szolgálatában. A német „ völkisch ” történetírás magyarországi kapcsolatrendszerének néhány problémája című tanulmánya Fritz Valjavec, a Südost-Forschungen szerkesztője munkásságán keresztül mutatja be a két világháború közötti időszakban kifejlődő német „völkisch” mozgalom magyarországi vonatkozásait. A „völkisch” tudományosság az utódállamokban rekedt német kisebbségek életben tartásának, a nagy és egységes német néphez való közösségi tudat létrehozásának céljából a történettudományt is a politika eszközévé kívánta tenni. A magyar tudománypolitikával ellentétes megnyilatkozások hozzájárultak ahhoz a sajnálatos folyamathoz, amely végül a magyar történelmi ellenvélemények elszigetelődését eredményezték. A történész szerző kiterjedt kutatómunkájának példákkal és bőséges jegyzetekkel ellátott kivonatát kapja az olvasó, mely munkának csupán a tanulmánykötet terjedelmi korlátái szabtak határt. Murádin János Kristóf Az Erdélyi Párt a magyar országgyűlésben 1940 és 1944 között címet viselő tanulmánya egy fiatal erdélyi történész tollából született munka, amely a korszakban az erdélyi magyarok egyetlen parlamenti képviseletét ellátó Erdélyi Párt (EP) történetét ismerteti. A pártot az Erdélyből a magyar parlamentbe behívott képviselők közül 36-an alapították. 1943- ban a képviselőházban és a felsőházban már mintegy 50 fő képviselte a pártot, sőt báró Bánffy Dániel személyében minisztert (földművelésügyi tárca) is adtak a kormányba. Az EP 1943-ban szövetséget kötött a Magyar Élet Pártjával, melyet működése végéig fenn is tartott. A német megszállás a párt szakadását hozta, majd a román átállás után a többi politikai szervezettel együtt feloszlatták. A kiválóan megírt, forrásokon alapuló munka közérthetően, mégis szakmailag magas színvonalon mutatja be a korabeli erdélyi parlamenti képviselet egyetlen formáját. Levelezőlapok és levelek a gettóból munkaszolgálatos édesapámhoz címmel a kötet egyetlen forrásközlését Zinner Tibor, a neves jogtörténész publikálta. A kizárólag magániratokból összeállított forrásegyüttes (egy levél kivételével) a Zinner család leveleit tartalmazza, melyeket a munkaszolgálatos Zinner Miklósnak, a szerző édesapjának írtak. Az írásban képet kapunk a 384