Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Irodalom - VERITAS Évkönyv 2014 (A VERITAS Történetkutató Intézet évkönyve) Czetz Balázs - Gulyás Anita
Irodalom zempléni, a sátoraljaújhelyi zsidóság tragédiájáról, ezen belül a Zinner család tagjainak sorsáról, akik közül közel negyvenen haltak meg. A megrázó erejű források az ő személyes sorsukon keresztül állítanak emléket a Zemplén vármegyéből elhurcolt több mint 15 ezer embernek. A Szociáldemokrata Párt rendező Gárdája 1945-1948. Ez a címe Kiss Dávid munkájának, amely a rendezőgárda (RG) történetét tekinti át, főleg - de nem kizárólagosan - a háború utáni időszakra koncentrálva. Az SZDP gárdája már csak azért is kiemelt figyelmet érdemel, mert ez szolgált mintául az MKP hasonló szervezetének megalakításához. Az RG az 1948-as pártegyesülés során az SZDP sorsára jutott: bekebelezték a kommunisták, tagságát alaposan megrostálták. Az MDP rendezőgárdája 1950-ig létezett, majd a hasonló, párthoz kötődő hadsereg 1957-től állt fel Munkásőrség néven. A láthatóan komoly kutatáson alapuló írás összeszedett, rendkívül jól adatolt, mégis olvasmányos munka. Kiemelkedik a jegyzetapparátusa, ahol a tanulmányban szereplő fontosabb személyek életrajzi adatai is megtalálhatóak. A szuverenitás legitimálása régen és ma. Konstantini adomány, szilveszteri adomány, Mindszenty József közjogi méltósága. Töprengés magyar sorskérdésekről című tanulmány egy bencés szerzetes, Somorjai Adám tollából született. Az alapos, logikailag jól felépített dolgozat a nemzeti szuverenitás kérdéskörét járja körül. Kitér a konstantini és a II. szilveszteri adomány ismertetése mellett a Szent István-i hagyományra, a Szent Korona-tanra, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére is. Végső konklúzióként a hagyományos történelemszemlélet újragondolására biztat, szorgalmazza, hogy „helyezzük el magunkat” európai összefüggésekben, használjuk ki és éljünk az egységes Európa adta keretekkel. Ne dobjuk ki hagyományainkat, de töltsük meg őket új értelemmel. A következő tanulmányt („ Semmi nem vész el csak átalakul ” — Avagy a recski internálótábor újraindítására tett kísérlet 1955-ben) Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága bizottsági tagja jegyzi. A recski tábort 1953 szeptemberében ürítették ki, a következő években sem az épületek állagmegóvására, sem a terület karbantartására nem fordítottak különösebb energiát. Számos koncepció született a terület felhasználását illetően, még a felújítást követő ismételt használatbavétel lehetősége is felmerült 1955-ben. Végül a szinte teljes elbontás mellett döntöttek, és 1957 elején, a használható építési anyagok kitermelése után, a tábort végleg lebontották. Bank Barbara rövid, ám annál informatívabb dolgozatában részletesen ismerteti a recski tábor utóéletének ezt a kevésbé ismert epizódját. Tóth Eszter Zsófia Mozaikok az 1960-as évek pannonhalmi diákéletéből - az 1965-ös Baradla barlangbaleset apropóján című munkája a pannonhalmi bencés gimnázium diákéletébe enged bepillantást az 1960-as években. Egy megdöbbentő tragédia - három tanuló életét vesztette barlangászás köz385
