Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Irodalom - VERITAS Évkönyv 2014 (A VERITAS Történetkutató Intézet évkönyve) Czetz Balázs - Gulyás Anita

Irodalom zempléni, a sátoraljaújhelyi zsidóság tragédiájáról, ezen belül a Zinner csa­lád tagjainak sorsáról, akik közül közel negyvenen haltak meg. A megrázó erejű források az ő személyes sorsukon keresztül állítanak emléket a Zemp­lén vármegyéből elhurcolt több mint 15 ezer embernek. A Szociáldemokrata Párt rendező Gárdája 1945-1948. Ez a címe Kiss Dávid munkájának, amely a rendezőgárda (RG) történetét tekinti át, főleg - de nem kizárólagosan - a háború utáni időszakra koncentrálva. Az SZDP gárdája már csak azért is kiemelt figyelmet érdemel, mert ez szolgált mintá­ul az MKP hasonló szervezetének megalakításához. Az RG az 1948-as párt­egyesülés során az SZDP sorsára jutott: bekebelezték a kommunisták, tagsá­gát alaposan megrostálták. Az MDP rendezőgárdája 1950-ig létezett, majd a hasonló, párthoz kötődő hadsereg 1957-től állt fel Munkásőrség néven. A lát­hatóan komoly kutatáson alapuló írás összeszedett, rendkívül jól adatolt, mégis olvasmányos munka. Kiemelkedik a jegyzetapparátusa, ahol a tanul­mányban szereplő fontosabb személyek életrajzi adatai is megtalálhatóak. A szuverenitás legitimálása régen és ma. Konstantini adomány, szilveszte­ri adomány, Mindszenty József közjogi méltósága. Töprengés magyar sors­kérdésekről című tanulmány egy bencés szerzetes, Somorjai Adám tollából született. Az alapos, logikailag jól felépített dolgozat a nemzeti szuverenitás kérdéskörét járja körül. Kitér a konstantini és a II. szilveszteri adomány is­mertetése mellett a Szent István-i hagyományra, a Szent Korona-tanra, a Ma­gyarok Nagyasszonya tiszteletére is. Végső konklúzióként a hagyományos történelemszemlélet újragondolására biztat, szorgalmazza, hogy „helyezzük el magunkat” európai összefüggésekben, használjuk ki és éljünk az egységes Európa adta keretekkel. Ne dobjuk ki hagyományainkat, de töltsük meg őket új értelemmel. A következő tanulmányt („ Semmi nem vész el csak átalakul ” — Avagy a recski internálótábor újraindítására tett kísérlet 1955-ben) Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága bizottsági tagja jegyzi. A recski tábort 1953 szeptemberében ürítették ki, a következő években sem az épületek állagmeg­óvására, sem a terület karbantartására nem fordítottak különösebb energiát. Számos koncepció született a terület felhasználását illetően, még a felújítást követő ismételt használatbavétel lehetősége is felmerült 1955-ben. Végül a szinte teljes elbontás mellett döntöttek, és 1957 elején, a használható építési anyagok kitermelése után, a tábort végleg lebontották. Bank Barbara rövid, ám annál informatívabb dolgozatában részletesen ismerteti a recski tábor utó­életének ezt a kevésbé ismert epizódját. Tóth Eszter Zsófia Mozaikok az 1960-as évek pannonhalmi diákéletéből - az 1965-ös Baradla barlangbaleset apropóján című munkája a pannonhal­mi bencés gimnázium diákéletébe enged bepillantást az 1960-as években. Egy megdöbbentő tragédia - három tanuló életét vesztette barlangászás köz­385

Next

/
Thumbnails
Contents