Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Irodalom - VERITAS Évkönyv 2014 (A VERITAS Történetkutató Intézet évkönyve) Czetz Balázs - Gulyás Anita
Irodalom az olvasónak a miniszteri poszttól való megválás feltételezhető okait, rávilágítva arra, hogy a látszólag kettétört politikai karrierje miképpen vezetett mégis népszerűséghez és a miniszterelnöki székhez. Ezt követi Ligeti Dávid A Monarchia szeptember tizenegyedikéje című tanulmánya. Ennek célja a magyar szakirodalomban eddig csupán szórványosan publikált időszak katonai eseményeinek felvázolása, elsősorban német nyelvű szakirodalomra és osztrák levéltári forrásokra támaszkodva. A szerző az 1914. augusztus 6-án az Orosz Birodalomnak hadat üzenő Monarhia hadvezetését, a háború folyamatát és kimenetelét befolyásoló körülményeket ismerteti. Bemutatja, mi vezetett a szeptember 11-i visszavonuláshoz, ami végül „a dualista állam nagyhatalmi státusának végét” jelentette. A tanulmány rövid fejezetekre tagolt, olvasmányos voltát beárnyékolják a sajnálatos módon a szövegben maradt mondatismétlések, valamint a tárgyalt események időbehatárolásának pontatlansága. Anka László Vihar tépte büszke tölgyünk című írása Apponyi Albert Jászberény városához kötődő kultuszát dolgozza fel egészen napjainkig. A szerző nem csupán a szakirodalomra és a sajtóra támaszkodik, hanem levéltári forrásokra, képzőművészeti és szépirodalmi alkotásokra is. Apponyi Albert és jászberényi kultusza 1878-tól kezdődően magába foglal számos választási küzdelmet, egy hívő ember politikusi pályafutását, egy város érdekeit is előmozdító politikus személyiségét, miniszteri posztokat, rendkívüli népszerűséget, Apponyi díszpolgári címét. Az aranymandátumos gróf 1933-ban bekövetkezett halálát követően ismertsége visszaszorult, neve évtizedekig feledésbe merült egészen az 1990-es évekig. A szerző Apponyi Albert és Jászberény városának több mint 50 évre összefonódó életének bemutatásával túlmutat művének első látásra lokális jellegén, egyfajta „korleírást” is ad a 20. század elejére jellemző belpolitikai viszonyok megértéséhez. A kötet következő írása Révész Tamás Vöröskatonák előre ? A Tanácsköztársaság toborzópropagandája a röplapok tükrében című tanulmánya a röplapok és plakátok értelmezésével kívánja bemutatni, hogy a Tanácsköztársaság propagandája milyen eszközökkel mozgósította az embereket, mennyire hatott a nemzeti érzésekre. A röplapokat és plakátokat két szempont (a háború célja és az ellenségkép) szerint vizsgálva, a 19. századi és az első világháborús narratív hagyományokat folytató, a világszabadság elérésének céljából a nemzetközi burzsoázia elleni vívott osztályharc képe rajzolódik ki az olvasó előtt. Az egyedi forráscsoportot feldolgozó, hiánypótló munka összefoglaló fejezeteinek tartalmi ismétlései kissé „szájbarágóssá” teszik az ezek nélkül is tökéletesen értelmezhető tanulmányt. Hollósi Gábor „Zárt szám” a mérnökképzésben. A Numerus clausus műegyetemi bevezetése című munkájában a szerző kizárólag a korabeli egyetemi dokumentumok feldolgozásával mutatja be, hogy a korszak kiemelkedő 383
