Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Irodalom - VERITAS Évkönyv 2014 (A VERITAS Történetkutató Intézet évkönyve) Czetz Balázs - Gulyás Anita
Irodalom den kompromisszumtól mentes. Mindenki számára egyértelmű, hogy a szerzőknek (jöjjön bár a VERITAS-on belülről, vagy kívülről) az idő rövidsége okán nem feltétlenül volt lehetőségük új kutatási eredményeket produkálni, éppen ezért a már meglévő, esetleg eddig íróasztalfiókban pihenő kéziratok, korábban megkezdett, vagy már el is készült munkák bukkannak fel a kötet lapjain. Ez természetesen nem probléma, azzá csak akkor válik, ha a terjedelmi korlátok okán vagy a szerkesztési koncepció miatti rövidítés során az eredeti kézirat torzult, ismétlésekkel, felesleges összefoglalókkal megtűzdelt verziója jelenik meg a könyv hasábjain. A 16 szerzős kötet óhatatlanul mutat egyenetlenséget, a munkák minősége stilisztikailag, szakmailag természetszerűleg eltérő, összességében azonban a könyv szakmai alapokon nyugvó tanulmányokat tartalmaz; a fiatal, ezért kevesebb rutinnal rendelkező szerzők munkáján egyszer-egyszer azért még érződik a tapasztalatlanság. Az évkönyvben a tanulmányok kronologikus sorrendben a kiegyezéstől egészen 1994-ig vizsgálják a magyar közelmúlt egy-egy szeletét. A kiadvány külsőleg visszafogott, nem kimondottan a könyvespolcok leghívogatóbb megjelenésű munkája, és ha beletekintünk, olykor-olykor érezzük az olvasószerkesztő hiányát is. A kötet végén névmutató, a tanulmányok végén pedig angol és német nyelvű összefoglaló segíti az olvasókat. A kötet első, ugyanakkor egyik színvonalasabb írásműve Kovács Kálmán Árpád Az állam-egyház viszony és a református felekezeti öntudat problémái a 19. században című munkája. A tanulmány, amely elmélyült és szakavatott olvasót kíván, az állam és egyház kapcsolatrendszerének dualizmus kori boncolgatását, a református öntudat formálódásának egyházi, közjogi és kultúrtörténeti hátterét mutatja be. A munkát elemző és mégis olvasmányos nyelvezet, példákkal alátámasztott elméleti okfejtések és a széles körű látásmód jellemzi. Az alapfogalmak pontos definíciójától kiindulva, a 19. századi korhangulat felvázolásán át a „kultúrprotestantizmus” és a népegyház fogalmán keresztül bemutatja a korszakban uralkodó liberális teológia és az ennek ellenhatásaként kibontakozó „hitvalló vagy egyházépítő ortodoxia” irányzatait, az ébredési mozgalmakat. Foglalkozik a protestáns egyházak jogi intézményesülési kereteit befolyásoló jogszabályokkal, a felekezeti egyenjogúság felé haladó, de oda soha el nem érkező jogrend kialakulásának körülményeivel. Schwarczwölder Ádám Széli Kálmán pénzügyminisztersége és lemondásának körülményei című írása fejezetekre tagolt, logikusan felépített, olvasmányos munka, amely a szakirodalom széles körű ismeretét feltételezi. A szerző életrajz jelleggel, röviden bemutatja Széli Kálmán ifjúkorának és pályakezdésének történetét, majd elemzi a három és fél évig tartó pénzügyminiszteri pályát, különösképpen az 1878 szeptemberében történt lemondása körülményeit. Schwarczwölder a források sokoldalú tárgyalásával mutatja be 382
