Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka - Budapest 1945-ben
Átmenet és újrakezdés feldolgozatlansága miatt. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó tanulmányában Pető Andrea az osztrák vizsgálatok eredményei alapján (az érintett női korosztályok 5-6%-át erőszakolták meg szovjet katonák) azonban túlzottnak értékelte azt a vélekedést, hogy „Budapesten a lakosság 10%-át megerőszakolták volna”.'0 Ugyanakkor közvetetten a nemi erőszak tömegességére utal a Budapesti Nemzeti Bizottság február 14-i intézkedése, amely ideiglenesen engedélyezte, sőt egészségügyi intézményekben ingyenessé tette a magzatelhajtást." A nemi erőszakkal szemben a civilek - elsősorban, de nem kizárólag férfiak - hadifogságba hurcolása alapvetően tervezetten és szervezetten zajlott az ostrom kezdetétől 1945. április végéig, és alapvető oka a Szovjetunió újjáépítéséhez szükséges munkaerő biztosítása volt. A fővárosban és közvetlen környékén a katonákon túl hadifogolyként kezelt civilek száma több tízezres nagyságrendű lehetett.* 12 A Vörös Hadsereg a németek és nyilasok után még megmaradt köz- és magántulajdonból is biztosította saját szükségleteit, központilag szervezetten és a katonák egyéni haszonszerzése révén is, jogos és jogtalan kisajátítással, illetve fosztogatással. A szovjetekkel szemben a megfelelő jogorvoslati fórumok hiánya minden tekintetben kiszolgáltatottá tette a főváros lakóit, az ellenállás reménytelen volt. Csak a nem sok eredménnyel járó panasztétel maradt, ahogy az Rákosi Mátyásnak a Moszkvába (a Komintern korábbi vezetőjének, Dimitrovnak) írt 1945. februári 19-i levelében is szerepel: „Helyzetünket az is nehezíti, hogy a Vörös Hadsereg túlkapásait a párt számlájára írják. Ebben a vonatkozásban kétségtelenül van bizonyos javulás, de a nők tömeges megerőszakolásának esetei, fosztogatások stb. minden terület felszabadításánál megismétlődnek, így legújabban Budapesten. Még mindig folynak a razziák, amelyeknek során Pető Andrea: Átvonuló hadsereg, maradandó trauma. Az 1945-ös budapesti nemi erőszak esetek emlékezete. Történelmi Szemle, 1999. 1-2. sz. 92. o. http://www.tti.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tszl999-l-2/085-107_peto.pdf H Uo. 90. o.; Gáspár Ferenc - Halasi László: A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946. Budapest, 1975, Budapest Főváros Levéltára, 33. o. Jellemző az ideiglenes helyzetre, hogy a Büntető Törvénykönyv magzatelhajtást tiltó rendelkezését egy pártdelegáltakból álló nemzeti bizottság függesztette fel. 12 Stark Tamás áttekintésében hangsúlyozza, hogy a hiányos és egymásnak részben ellentmondó források nem feltétlenül megbízható adatai alapján erre pontosabb becslést nem lehet adni. Stark Tamás: A „málenkij robot” budapesti áldozatai 1944-1945. Egy forráscsoport elemzésének tanulságai. Történelmi Szemle, 2012. 2. sz. 300-310. o. http://www.tti.hu/images/kiadvanyok/folyo- iratok/tsz/tsz2012-2/279-313_stark.pdf A szovjet hadifogságba kerülés nem jelentette automatikusan a Szovjetunióba való hurcolást: a magyarországi gyűjtőtáborokból történtek elengedések is. Varga Éva Mária: Magyarok szovjet hadifogságban (1941-1956). Az oroszországi levéltári források tükrében. Budapest, 2009, Russica Pannonicana, 141-168. o. 36