Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Átmenet és újrakezdés - Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka - Budapest 1945-ben

Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka

szintén a védekezést szolgáló robbantásokat is végeztek, ezek egy része azonban szintén komoly károkat okozott: így „sikerült” Budán már 1944 végén olyan vízvezetékcsövet is megrongálni, amely addig a Vár vízellátását biztosította.6 7

Még a németek oldalán harcoló magyar jelentések is arról számoltak be, hogy a budapestiek elfordultak tőlük, és már csak az ostrom mielőbbi végét várják. „A kibombázott, az óvóhelyről kiszorított, értékeitől megrabolt, éhségtől és vízhiánytól, a saját és ellenséges tííztől megkínzott polgári lakosság egyre terjedő suttogó propagandával - amit nincs mód megbüntetni - ad hangot a németek és a nyilaskeresztesek elleni gyűlöletének, mert saját szenvedéseit és a főváros romba döntését értelmetlen áldozatnak tartja. A visszafoglalt háztömbökben megjelenő saját katonákat gyűlölködés fogadja, mivel megtörtént, hogy az oroszok tartózkodásuk alatt élelmiszert és cigarettát osztottak, és a lakosokat engedték vízért menni. Ennek következtében az oroszokat sok helyen felszabadítóként várják. ”

1944 folyamán több hullámban tömegek hagyták el a fővárost, de az ostrom idején így is 8-900 ezer civil lakos zsúfolódott össze a lakóházak és más épületek óvóhelyein és pincéiben, akik közül kb. 38 ezren válhattak közvetlenül az ostrom áldozatává. Ebből 15 ezerre tehető a zsidó áldozatok száma, ugyanakkor a munkaszolgálat, a gyalogmenetben történő elhurcolás és a hadifogság miatt 1945 tavaszán kb. 100 ezer zsidó vallású egyén hiányzott a fővárosból az 1941-es népszámláláshoz viszonyítva.8 9 *

Pesten 1945. január 18-áig, Budán február 13-ig tartottak a harcok. Az ostrom végével azonban nem értek véget a lakosok megpróbáltatásai, hiszen egy ellenséges hadsereg vetett véget a németek és a nyilasok uralmának. Ráadásul súlyos harcok és jelentős katonai veszteségek árán, amely így rányomta a bélyegét a szovjetek magatartására az elfoglalt várossal és lakóival szemben, mint ahogy az is, hogy korábban német szövetségben a magyar megszálló csapatok milyen bűncselekményeket követtek el szovjet területen.1' Budapesten a civil lakosságot érintő, a szovjet katonák által elkövetett bűncselekmények közül a nőkkel szemben nemi erőszak tömeges méreteket öltött, bár ennek mértékére nehéz számszerű becslést adni a források, részben a helyi kutatások hiánya, illetve a megtörtént esetek egyéni és társadalmi elhallgatása,

^ Sipos - Donáth: i. m. 237-238. o.

7 Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter levele, 1945. február 10. Uo. 239. o.

^ Gyáni: i. m. 239. o.; Ungváry: i. m. 315. o.; Török István: Budapest népességének vándormozgalma a háború alatt és az ostrom után. Városi Szemle, 1945. 2. sz. 140. o.

9 A szovjet propaganda természetesen ezt tudatosította és erősítette is saját katonáiban. A magyar megszálló csapatok tevékenységről lásd Krausz Tamás - Varga Éva Mária (szerk.): A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok, 1941-1947. Budapest, 2013, L’ Harmattan.

35