Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Disputa - Körkérdés 1945-ről. Válaszol Berend T. Iván, Egry Gábor, Romsics Ignác, Szakály Sándor, Tomka Béla
Disputa átfogóbb és globálisabb mint a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista rendszerek 1989-90-es összeomlása. Jelentőségét alapvetően két tényező adja: a háború jellemzői és a háború következményei. Az I. világháborúban, amelyet az akkori elnevezés mellett kitartva sokan ma is Nagy Háborúnak, neveznek, mintegy tucatnyi ország vett részt, nagy csatáit Európában vívták, s halálos áldozatainak száma 8,5 - 9 millióra rúgott. A II. világháborúban 61 állam katonái vettek részt; az európai hadszínterek mellett fontos, sőt döntő ütközetek zajlottak Távol-Keleten, a Csendes óceán térségében és Eszak-Afrikában is, s mintegy 55, sőt az újabb kutatások szerint 70-80 millió ember életét követelte. Hasonló mértékben pusztultak el a frontországok vasútvonalai és pályaudvarai, közútjai és hidjai, lakóházai és ipari létesítményei. Az irtózatos méretű emberi és fizikai pusztítás elsődleges okai a háború totális, azaz a hátországra és a civil lakosságra is kiterjedő jellegében, valamint a haditechnika fejlődésében keresendők. Az utóbbin belül legnagyobb jelentősége az atombomba feltalálásának volt. Amikor az 1945. július 16-ai sikeres robbantásról értesült, Churchill elégedetten nyugtázta: a lőpor vagy akár az elektromosság feltalálása semmiség, „csupán tréfa” volt ehhez képest. A brit miniszterelnök jól látta az új fegyver jelentőségét. Az 1945. augusztus 6-án Hirosimára, 9-én pedig Nagaszakira ledobott atombombák 200-250 ezer ember életét oltották ki, és legalább ugyanennyit sugárfertőztek meg. A lakóházak és egyéb épületek 80%-a romhalmazzá vált. Nagyon sok áldozatot követeltek az angolszász gépek szőnyegbombázásai is Hamburg, Drezda és más német városok ellen. A háború éveiben kifejlesztett hosszú hatótávolságú négymotoros gépek, melyeket páncélozott pilótafülkével és üzemanyagtartállyal, valamint gépágyúkkal és nehézgéppuskákkal szereltek fel, valóságos légi erődök voltak: 8-10 ezer méter magasságban 3-6 ezer kilométer megtételére és 6-8 tonna bomba szállítására voltak képesek üzemanyag-felvétel nélkül. A német városok mellett súlyos repülőtámadásokat szenvedett el Tokió, Oszaka, Jokohama és más japán város is. A német propaganda által csodafegyverként emlegetett V-l és V-2 típusú rakéták, melyeket 1944 nyarától vetettek be angliai városok és Antwerpen ellen, viszont kevésbé bizonyultak hatékonynak. Áldozataik számát összesen mintegy 50 ezerre becsülik. A tömegpusztító fegyverek megjelenése és a háború totális jellege mellett az emberéletben elszenvedett hatalmas veszteségnek ideológiai okai is voltak. A fajelmélet, amely a népek közötti antropológiai és kulturális különbségekből kiindulva felsőbb- és alsóbbrendű fajokat tételezett fel, a zsidók szisztematikus kiirtásának szörnyű programjába torkollott. Ennek a példátlan méretű és szervezettségű népirtásnak mintegy 6 millió zsidó (az összes háborús emberveszteség közel 10%-a) esett áldozatul. 334
