Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Forrásközlések - Kiss András: Kísérletek az üzemek újjászervezésére (1945-1946)

Kiss András: Kísérletek az üzemek újjászervezésére (1945-1946)

megyei bizottságai a „felszabadulás” évfordulóira kezdeményeztek.5 Ezek a forrásokon kívül a helyi napilapokból is közöltek részleteket, és minden bizonnyal a helytörténetírás számára tettek leginkább szolgálatot. Az 1980-as évek egyik nagyszabású vállalkozásának tekinthetjük a Források a magyar népi demokrácia történetéhez című sorozatban napvilágot látott dokumentumköteteket, melyek az Új Magyar Központi Levéltár és a témát érintő minisztériumok gondozásában jelentek meg.6 A témába illeszkedő legfrissebb kiadványok közé sorolhatjuk a szovjet csapatok 1944 és 1947 közötti magyar- országi tevékenységére vonatkozó forrásválogatást. Ennek negyedik fejezete a Vörös Hadsereg gazdasági károkozásával és a rekvirálásokról ad átfogó képet. Forrásbázisa nagyrészt a magyar külügyminisztérium, a központi kormányszervek és a megyei levéltárak szinte kimeríthetetlen iratanyaga. Azonban e dokumentumkötet sem tartalmazza a számtalan konfliktusok helyszínéül szolgáló üzemek iratait, jóllehet számos iratból visszatükröződnek az üzemeken belüli állapotok.7

*

Válogatásunk egyik fő célja az volt, hogy az üzemek helyzetét különböző nézőpontokból közelítsük meg. Többek között az üzemvezetőség, a szovjet hadsereg és a munkásság szemszögéből mutatjuk be az egyes vállalatok helyzetét; az iratok között számos utalást találhatunk a budapesti és vidéki ipar újjáélesztésére tett kísérletekre. Munkánk célja volt az is, hogy ráirányítsa a figyelmet arra a kevéssé ismert tényre, miszerint 1945 és 1946 zűrzavaros esztendeiben korántsem a Vörös Hadsereg volt az egyedüli tényező, mely a rekvirálásokat végrehajtotta. Sok esetben maguk a vállalatvezetők és a munkások is hozzájárultak a vállalati nyersanyagok és gépek eltulajdonításához. A dokumentumválogatásban a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Részvénytársaság, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., a Dunai Repülőgépgyár Rt., a Shell Kőolaj Rt. és a Hoffher-Schrantz Magyar Gépgyári Művek Rt.8 1945 és 1946.

^ Lásd például Rácz János (szerk.): Csongrád megye felszabadulása és az élet megindulása 1944. szeptember-1945. október. Szeged, 1970.; A. Varga László (szerk.): Új úton... (Válogatott dokumentumok a felszabadult Heves megye életéből 1944. október 30 - 1945. május 7.). Eger, 1980.; Karsai Elek - Somlyai Magda (szerk.): Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez 1944. szeptember — 1945. április. I—II. kötet. Budapest, 1970.

6 Lásd Pálmány Béla (szerk.): Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből (1945-1949). Budapest, 1981.

^ L. Balogh Béni (szerk.): „Törvényes ” megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944-1947 között. Budapest, 2015.

8 Teljes nevén Hoffher-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt.

289