Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Forrásközlések - Kiss András: Kísérletek az üzemek újjászervezésére (1945-1946)
Forrásközlések évi vállalati irataiból közlünk forrásokat. Külön érdekességre tarthat számot, hogy a válogatásba bekerültek a Dunai Repülőgépgyárra vonatkozó állambiztonsági vizsgálati dossziék fajsúlyos megállapításai is.9 A források között szerepelnek az 1945-ben életre hívott üzemi bizottságok iratai is. A bizottságoknak a kommunista hatalom fontos szerepet szánt a „népi demokratikus” átalakulásnak nevezett folyamatban.10 11 Működésük elviekben ahhoz a „nagy forradalmi feladathoz” kapcsolódott, melynek során a kommunisták a politikai és gazdasági hatalom mind nagyobb részének a megszerzését célozták meg. Az üzemi bizottságok tevékenységét úgy állították be, hogy azok a munkáshatalmat szolgálták. A bizottsági tagok magatartását forradalminak aposztrofálták, akik a „tőkés” vállalatvezetés ellenében a munkások oldalán álltak. Kétségtelen tény, hogy az üzemi bizottságokban számos munkásmozgalmi múlttal rendelkező kommunista és szociáldemokrata, továbbá pártonkívüli személy vett részt. Nyilvánvaló azonban, hogy 1945 és 1946 folyamán az üzemek fő problémája egyáltalán nem a munkásosztály politikai hatalmának a megragadása volt. Kezdetben elsősorban olyan gyakorlati kérdésekkel foglalkoztak, amelyek meghatározták az üzem létét: nyersanyag- ellátás, a rekvirált gépek, szerszámok visszaszerzése, a munkások étkeztetésének megoldása, szociális és alapvető higiéniai kérdések, stb. Az üzemi bizottságok végeredményben bármikor bevethető eszközt jelentettek a Magyar Kommunista Párt kezében; a politikai hatalom fokozatos és párhuzamos megszerzésével egyidejűleg, illetőleg annak befejezésével azonban könnyedén likvidálhatta is azokat. Kezdetben az üzemi bizottságok kommunista tagjai arrogánsán léptek fel, ahogy erről az MKP ózdi szervezetének a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársasághoz írt levele is tanúskodik. Az MKP vezetése háromtagú delegációt küldött az üzem vezetésének ellenőrzésére. Az utasításnak megfelelően feladatuk volt „az üzemi értekezleteken részt venni. A gyárvezetéssel kapcsolatos mindennemű adminisztrációs munkába betekinteni, előttük homályosnak tetsző dolgokról felvilágosítást kérni, és mindezekről a Pártnak időközönkint beszámolni. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az üzemi bizottsági tagok közül jelentős volt azoknak a száma, akiket a kommunista párt az államosítások során és a 9 Amennyiben az állambiztonság megfigyelői fontosnak ítélték meg, a vizsgálati dossziékon belül több év jelentéseit is elhelyezték. Az üzemi bizottságok 1945 első hónapjaitól folyamatosan jöttek létre. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 50.100/1945. Ip. sz., 1945. februárban kiadott rendelete szerint minden 50 főt foglalkoztató üzemben üzemi bizottságot kellett választani. 11 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., Ózdi Vas- és Acélgyár (Z 383), sz. n./1945. Az MKP Ózdi szervezetének levele a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Igazgatóságának, 1945. január 27. 290
