Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Forrásközlések - Kiss András: Kísérletek az üzemek újjászervezésére (1945-1946)
Forrásközlések szágba benyomuló szovjet csapatok szükségleteinek kielégítése során keletkezett. Mindez a harcok végeztével az itt állomásozó Vörös Hadsereg rekvi- rálásaival folytatódott. A rendszerváltást megelőzően — politikai-ideológiai okok miatt - a szovjet hadsereg tevékenysége a széles közvélemény előtt kevéssé volt ismert, és csak elvétve vagy egyáltalán nem rendelkeztünk pontos adatokkal. Az üzemek nagy részének (például Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., Dunai Repülőgépgyár Rt., stb.) a második világháborúban jelentős szerepe volt a német hadiipar szükségleteinek kielégítésében. Mindezen túl, az üzemeknek - katasztrofális állapotuk ellenére - központi szerep jutott 1945 után az ország helyreállításában és a jóvátételi kötelezettségek teljesítésében.2 Forrásválogatásunkban számot kell adnunk a már rendelkezésre álló dokumentumválogatásokról. A Kádár-rendszerben megjelent monográfiák és források a szovjet hadsereg felszabadító szerepét és a Magyar Kommunista Pártnak (MKP) a politikai és gazdasági élet új alapokon történő megszervezésében kifejtett tevékenységét emelték ki. A forrásközlő munkák egy része a gyárak és üzemek helyzetét mutatta be. Hozzá kell azonban tennünk, hogy ezek jóval kisebb számban jelentek meg, mint például a nemzeti bizottságok alakuló üléseit és a kommunista párt működését is közlő válogatások. A korabeli dokumentumközlések nagyobbrészt a községi elöljáróságok, főszolgabírók feljegyzéseit, a települések jelentéseit, kérelmeit és kimutatásokat közöltek. 1966-ban jelent meg az első átfogó és részletes dokumentumválogatás az 1945-ben életre hívott üzemi bizottságok tevékenységéről, ez már vállalati forrásokat is tartalmazott.3 4 A kötet nyilvánvalóan nem mentesülhetett a korszak ideológiai elvárásaitól. Erre példa az is, hogy az üzemi bizottságok történetét hagyományosan a tőkés-munkás ellentétre építette fel, az előszót pedig Apró AntaP írta. Mindazonáltal az MSZMP KB Pártörténeti Intézete és a Magyar Országos Levéltár közös kiadványa akkoriban hiánypótlónak számított. A kötetet tekintélyes, több mint 150 oldalas tanulmány egészítette ki. Ezt követően sorra jelentek meg olyan válogatások, melyeket az MSZMP 2 A jóvátételre vonatkozóan dokumentumokat közöl Balogh Sándor - Földesi Margit (szerk.): A magyar jóvátétel és ami mögötte van... 1945-1949. Válogatott dokumentumok. Budapest, 1998. 3 Jenei Károly - Rácz Béla - Strassenreiter Erzsébet: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért 1944-1948. Budapest, 1966. A kötet a Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a Párttörténeti Intézet Archívumának válogatására épült. Továbbá lásd Rácz János: Az üzemi bizottságok a magyar népi demokratikus átalakulásban (1944-1948). Budapest, 1971. A monográfia sajátossága, hogy a munkásellenőrzésről írt fejezet nagy része az 1917. évi októberi forradalom eszmei-politikai jelentőségével foglalkozik. 4 Apró Antal (1913-1994), kommunista politikus. A kommunista pártban számos vezető tisztséget töltött be. 1948 és 1951 közötti a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. 288
