Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Forrásközlések - Csönge Attila: Adalékok és forrásválogatás az 1945-ös földosztás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei történetéhez

Csönge Attila: Adalékok és forrásválogatás mutatkozott az, ha valaki „munkásainak a szokásosnál alacsonyabb bért fi­zetett, munkaerejüket túlzottan kihasználta, őket még vásár- és ünnepnapon is dolgoztatta. ”7 A szegényparasztság radikalizmusa mögött elsősorban azt kell látnunk, hogy a nincstelenek tömegéhez képest kevés volt a szétosztható földbirtok, így nem is juthatott mindenkinek megfelelő méretű és minőségű parcella. A hiányt a paraszti birtokok úri birtokokká minősítésével, illetve a fentebb em­lített, vitatott megítélésű elkobzásokkal igyekeztek enyhíteni. Mindez elke­rülhetetlenül túlkapásokhoz, konfliktusokhoz vezetett. Ám nem csak a földek elvételekor, hanem azok kiosztásakor is előfordultak szabálytalanságok. Egyes bizottsági tagok saját magukat és sógor-komáikat túl­ságosan is bőkezűen elégítették ki, ugyanakkor előfordult, hogy a szintén igény­lésre jogosult sokgyermekes, nincstelen parasztokat kizárták a földosztásból. A különböző túlkapások és visszásságok miatt az évekig elhúzódó föld- visszaperlések sorozata elkerülhetetlen volt. A Magyar Kommunista Párt (MKP) helyi szervei ezért többféleképpen igyekeztek megakadályozni a föld­osztás felülvizsgálatát. Ebben egyrészt segítette őket a gyors cselekvés, tehát az, hogy kész tények elé állították a fellebbezőt, akinek így „birtokon kívül” kellett fellebbeznie. Általánosan előforduló jelenség volt az is, hogy helyi szinten egyszerűen nem hajtották végre az Országos, illetve a Megyei Föld­birtokrendező Tanács fellebbezőknek igazat adó rendelkezéseit. Több forrás­ban is találkozunk a jogtalan kiosztást felülbíráló és a földet az eredeti tulaj­donosának visszajuttatni szándékozó határozattal szemben felhozott alábbi indokkal. Eszerint a helyi földigénylő bizottság „ezen birtokot már kiosztot­ta és nem hajlandó a juttatott földigénylőket a birtokból kivenni, annál is in­kább, mert így sem tudta teljesen kielégíteni a jelentkezett földigénylőket. Ezért inkább egy család kitelepítése célszerű, mint a juttatott 10 családé. ”8 Mivel a volt tulajdonosok közül többen is perre mentek és nem nyugodtak bele földjeik elvesztésébe, ezért egyes településeken az újbirtokosok még ra­dikálisabb módszerekhez folyamodtak. Erre bátorította őket Jász-Nagykun- Szolnok vármegyében a megyei földbirtokrendező tanács kommunista elnö­ke, Ragó Antal által kiadott jelszó is: „Aki a földhöz nyúl, meghal. A reakció támadását az utca fogja visszaverni. Nem egyénenként kell megoldani a kér­dést, hanem tömegdemonstrációval. A földért harcolni kell. ”9 1 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL JNSZML) Szolnok Megyei Földbirtokrendező Tanács iratai, Jászberény XVII. 503. Szolnok, 1945. október 23. ^ MNL JNSZML Jászberényi Földigénylő Bizottság iratai XVII. 521. 9 MNL JNSZML X. 40/c. Az MKP Jászsági Felsőjárási Bizottságának iratai 1. ő. e. Jegyzőkönyv az MKP jászsági felsőjárási kongresszusáról, 1946. március 10. 269

Next

/
Thumbnails
Contents