Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Forrásközlések - Csönge Attila: Adalékok és forrásválogatás az 1945-ös földosztás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei történetéhez

Csönge Attila: Adalékok és forrásválogatás

mutatkozott az, ha valaki „munkásainak a szokásosnál alacsonyabb bért fizetett, munkaerejüket túlzottan kihasználta, őket még vásár- és ünnepnapon is dolgoztatta. ”7

A szegényparasztság radikalizmusa mögött elsősorban azt kell látnunk, hogy a nincstelenek tömegéhez képest kevés volt a szétosztható földbirtok, így nem is juthatott mindenkinek megfelelő méretű és minőségű parcella. A hiányt a paraszti birtokok úri birtokokká minősítésével, illetve a fentebb említett, vitatott megítélésű elkobzásokkal igyekeztek enyhíteni. Mindez elkerülhetetlenül túlkapásokhoz, konfliktusokhoz vezetett.

Ám nem csak a földek elvételekor, hanem azok kiosztásakor is előfordultak szabálytalanságok. Egyes bizottsági tagok saját magukat és sógor-komáikat túlságosan is bőkezűen elégítették ki, ugyanakkor előfordult, hogy a szintén igénylésre jogosult sokgyermekes, nincstelen parasztokat kizárták a földosztásból.

A különböző túlkapások és visszásságok miatt az évekig elhúzódó föld- visszaperlések sorozata elkerülhetetlen volt. A Magyar Kommunista Párt (MKP) helyi szervei ezért többféleképpen igyekeztek megakadályozni a földosztás felülvizsgálatát. Ebben egyrészt segítette őket a gyors cselekvés, tehát az, hogy kész tények elé állították a fellebbezőt, akinek így „birtokon kívül” kellett fellebbeznie. Általánosan előforduló jelenség volt az is, hogy helyi szinten egyszerűen nem hajtották végre az Országos, illetve a Megyei Földbirtokrendező Tanács fellebbezőknek igazat adó rendelkezéseit. Több forrásban is találkozunk a jogtalan kiosztást felülbíráló és a földet az eredeti tulajdonosának visszajuttatni szándékozó határozattal szemben felhozott alábbi indokkal. Eszerint a helyi földigénylő bizottság „ezen birtokot már kiosztotta és nem hajlandó a juttatott földigénylőket a birtokból kivenni, annál is inkább, mert így sem tudta teljesen kielégíteni a jelentkezett földigénylőket. Ezért inkább egy család kitelepítése célszerű, mint a juttatott 10 családé. ”8

Mivel a volt tulajdonosok közül többen is perre mentek és nem nyugodtak bele földjeik elvesztésébe, ezért egyes településeken az újbirtokosok még radikálisabb módszerekhez folyamodtak. Erre bátorította őket Jász-Nagykun- Szolnok vármegyében a megyei földbirtokrendező tanács kommunista elnöke, Ragó Antal által kiadott jelszó is: „Aki a földhöz nyúl, meghal. A reakció támadását az utca fogja visszaverni. Nem egyénenként kell megoldani a kérdést, hanem tömegdemonstrációval. A földért harcolni kell. ”9

1 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL JNSZML) Szolnok Megyei Földbirtokrendező Tanács iratai, Jászberény XVII. 503. Szolnok, 1945. október 23.

^ MNL JNSZML Jászberényi Földigénylő Bizottság iratai XVII. 521.

9 MNL JNSZML X. 40/c. Az MKP Jászsági Felsőjárási Bizottságának iratai 1. ő. e. Jegyzőkönyv az MKP jászsági felsőjárási kongresszusáról, 1946. március 10.

269