Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Forrásközlések - Csönge Attila: Adalékok és forrásválogatás az 1945-ös földosztás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei történetéhez
Forrásközlések Ilyen országos visszhangot kiváltó tömegakció több is volt Jász-Nagykun- Szolnok vármegyében. Karcagon a parasztpárti és kommunista párttagok közös demonstráció keretében vonultak a földvisszaperlők ügyeit elvállaló ügyvéd házához, aki a sokaságtól megfélemlítve, kénytelen volt visszamondani a pereskedők jogi képviseletét.10 11 Kisújszálláson a botokkal és vasvillákkal felfegyverkezett újbirtokosok a járásbíróságot ostromolták meg, mire a földvisszaperlők az épületbe benyomulok elől az ablakokon kiugrálva menekültek." Mezőtúron ugyancsak az MKP által szervezett akció keretében bántalmazták az Országos Földbirtokrendező Tanács helyszínre kiszálló tagjait. „Először csak 8-10 ember ment be előadni a tömegek követelését, de utána egy csomóan benyomultak, összeverték a bizottsági tagokat és kiráncigálták őket, és a nagy tömegtől követve kikísérték az állomásra. Útközben a tömeg azt kiabálta, hogy így járnak azok, akik a földet el akarják venni. Elég véresek voltak a komák, jól ellátták a bajukat. Ezek Budapestről jöttek le, de mivel a legközelebbi vonat Pest felől jött Békéscsaba felé, arra ültették fel őket. ”12 A résztvevő párttagok későbbi visszaemlékezései alapján egyértelműen megállapítható, hogy az MKP által akkoriban hangoztatott propagandával ellentétben nem spontán népítéletekről, hanem a helyi pártfunkcionáriusok által megszervezett tömegakciókról volt szó. A háború után nagyrészt „megbízható” kommunistákból újjászerveződő rendőrség pedig egyetlen esetben sem avatkozott közbe a rend és a törvényesség fenntartása érdekében. Ilyen körülmények között a felsőbb szervek képtelennek bizonyultak a jogszabályok érvényesítésére, ezért a parlamenti pártok a törvényeket igazították a kialakult helyzethez. így született meg az 1946. évi IX. törvény, amely kimondta, hogy a kiosztott ingatlanokat volt tulajdonosaiknak visszaadni csak abban az esetben lehet, ha 50 kát. holdnál kisebbek, jogellenesen vették igénybe és egykori tulajdonosuk a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó parasztbirtokosnak tekinthető. Az 50 holdnál nagyobb birtokot vesztett parasztbirtokosokat pedig másutt, jellemzően a Dunántúlon kárpótolták csereingatlannal, leginkább a kitelepített svábok helyére költöztetve őket. A földreform felülvizsgálatának napirendről történő levételét szolgálta a földigénylő bizottságok 1947. február 1-i feloszlatása is. Ezután már csak az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége helyi csoportjaihoz 10 Petrák Katalin (szerk.): Közös úton. Szolnok, 1980, 238. o. 11 Bicskei: i. m. 85-86. o. 1- MNL JNSZML Visszaemlékezések XXXV. 57, H/3. Szolnok, 1973. október 24. 270
