Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben. Előzmények, tervek, kilátások
Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben Hitler 1941 tavaszán-nyarán már a Szovjetunió megtámadására készül. Hitler, sok okból kifolyólag, biztos volt a gyors német győzelemben, s már csak emiatt sem tartotta fontosnak, hogy túl sok szövetséges vegyen részt a Barbarossa- hadműveletben, hiszen a győzelem után nekik is „fizetni” kellett volna majd valamit, valahogyan... Aktív résztvevőként legfeljebb néhány, a Szovjetunióval valamilyen komoly, jellemzően területi vitában álló országra gondolt a német vezetés, mint például Finnországra és Romániára. A magyar részvétel azonban fel sem merült, bármennyire is ácsingózott néhány magyar tiszt egy ilyen jellegű német kérés iránt. A náci Németország végül 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót. Az első órák, az első napok Hitler véleményét látszódtak igazolni: vagyis azt, hogy a Szovjetunió hetek alatt össze fog omlani. Ekkor a magyar katonai és politikai elit már szinte kereste az ürügyet, hogy az ország valahogy beléphessen a Szovjetunió elleni háborúba. Tény, hogy 1941. június 22. után szovjet, német, de szlovák repülőgépek is megsértették a magyar légteret. 1941. június 26-án azonban több incidens is történt. Szovjet gépek támadták meg a MÁV Budapest-Körösmező menetrend szerinti járatát Rahónál, a támadás több halottat és sebesültet is követelt. Egy órával később három - nem azonosított - bombázó összesen 29 bombát dobott le Kassára, komoly anyagi károkat okozva, s 32 halálos áldozatot is követelve.29 Mind a mai napig kérdés, hogy a rahói szovjet támadás szándékos volt-e, illetve, hogy Kassát milyen gépek bombázták. Csak feltételezhetjük, hogy a támadások nem voltak szándékosak, s navigációs hiba lehetett a szovjet gépek betévedése Rahó környékére.30 A kassai bombázás köré már a korban is számos legenda szövődött. Eszerint hol a németek, máskor pedig vagy a románok, vagy a szlovákok, csehek (!), netán a szerbek (!), de az is lehet, hogy az oroszok bombázták Kassát. Egyik „vad” elmélet szerint maga a magyar vezetés bombáztatta Kassát, hogy meglegyen a casus belli. Tény: még ma sem lehet 100%-os biztonsággal megállapítani, hogy kik bombázták a várost 1941 júniusában. Vélelmezhetően szovjet gépek voltak, amelyek azonban eredetileg az eperjesi vasútállomást akarták bombázni, de eltévedtek, így elvétették a célt. Mindenestre a döntés gyorsan, megkockáztatjuk: túl gyorsan meg is született, összhangban a honvéd vezérkar háborús elképzeléseivel. Másnap, 1941. június 27-án Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország és a Szovjetunió között hadiállapot van. Az események sorozata innentől végzetes fordulatot vett. A magyar kormány és a vezérkar úgy gondolta, elég lesz egy kisebb, már-már jelképesnek 29 A kassai bombázásnak is komoly szakirodalma van. Lásd például Borsányi Julián, Gosztonyi Péter vagy Szakály Sándor munkáit. 30 Szakály Sándor: Kassa bombázása és a hadba lépés. Rubicon, 2011. 6. sz. 52-56. o. 25
