Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben. Előzmények, tervek, kilátások
Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben ha volt egyáltalán ilyen - Magyarország irányába.21 A nagyhatalmakhoz való viszonyrendszert jellemzi, hogy ezekben az években éppen fellendülőben voltak a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok is.22 A magyar politikai vezetés látta, amint a Wehrmacht az északi és nyugati hadjáratában legázolta Európát. De látta azt is, ahogyan az angliai csatát elvesztette a Luftwaffe, így a német hadigépezet nem tudta megindítani a Nagy-Britannia elleni invázióját. Vagyis a háború kimenetele nem dőlt el 1940 nyarán, ami a magyar diplomáciát óvatosságra és megfontoltságra intette. A Teleki-kormány 1940. december 12-én örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával. A lépés mögött diplomáciai megfontolások álltak, mindkét oldalról. A magyar fél tisztában volt azzal, hogy Jugoszlávia a britek támogatását élvezi, míg a Jugoszlávok legalább az egyik szomszédjukkal szerettek volna rendezett, békés viszonyt kialakítani.23 1941 áprilisára azonban a helyzet megint változott. A németeknek segítséget kellett nyújtaniuk olasz szövetségesüknek, amelynek görögországi hadjárata a teljes összeomlás szélére sodródott. A német segítségnyújtáshoz, vagyis a csapatok felvonulásához azonban szükség volt Jugoszláviára. A jugoszláv kormány mérlegelte lehetőségeit és esélyeit. Országuk egyik szomszédja maga a Birodalom volt, illetve jórészt a németekkel szövetséges országok (Olaszország, Magyarország, Románia, Bulgária), s csak az olaszokkal harcban álló Görögország nem állt még a tengely érdekszférájában. így a Jugoszláviában regnáló Cvetkovic-kormány engedett a német nyomásnak, és végül belement a Görögország elleni hadművelet támogatásába, s ennek keretében 1941. március 25-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Ezt azonban nem hagyhatták szó nélkül a britek, hiszen lényegében ekkor már csak Görögország volt az egyetlen hely a kontinentális Európában, ahol szárazföldi csapataik felvehették a harcot a németekkel, és ahol egyáltalán brit jelenlét volt.24 Következésképpen nem engedhették meg, hogy a németek rövid úton, jugoszláv területeken keresztül juthassanak el Görögországba, és esetleg megszállják a balkáni államot. A németekkel való szövetség az átlag jugoszláv állampolgárok között sem volt feltétlenül népszerű gondolat, nem is szólva a politikai elit kifejezetten an21 Ezt érzékelteti Kállay a memoárjában. Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam, 1942-1944. Egy nemzet küzdelme a második világháborúban. Budapest, 1991, Európa - História, 84. o. 22 A témát részletesen feldolgozta Seres Attila: Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok 1920—1941. Budapest, 2010, MTA Történettudományi Intézete. 23 Vö. Andrzej Krzak: Operation „Marita”: The Attack Against Yugoslavia in 1941. The Journal of Slavic Military Studies, 2006. 3. sz. 543-600. o.; Leo M. Jovanovich: The War in the Balkans in 1941. East European Quarterly, 1994. 1. sz. 105-219. o. 24 Természetesen Gibraltárt leszámítva. 23
