Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben. Előzmények, tervek, kilátások
Átmenet és újrakezdés csak a közös ellenség legyőzéséig tartott. Utána megint egymás ellen harcoltak, amely küzdelem végül a kommunisták sikerével végződött 1949-ben. A holokauszt borzalmai, illetve magukkal az eseményekkel való szembesülés sok országban bűntudatot ébresztett. A túlélők egy jelentékeny része - különösen az után, hogy sok helyen a visszatérő zsidók ellen pogromok voltak - azonban nem „csak” a szülőföldjét, hanem a kontinenst is el akarta hagyni. Az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália mellett népszerű célpont volt az akkor még brit mandátumterület, Palesztina is. A terület vonatkozásában a már amúgy is közismert 1917-es Balfour-nyilatkozat alapján egyértelmű volt a különböző cionista csoportok szándéka: az önálló Izrael állam megteremtése. Ez azonban sértette az arab érdekeket, de jegyezzük meg, hogy a brit diplomácia sem lelkesedett az elgondolásért. A területen így 1945 után lényegében polgárháborús viszonyok uralkodtak, amelyek aztán nyílt háborúvá alakultak át 1948-ban, Izrael Állam kikiáltásakor.19 Magyarország a frontvonalban Amikor 1939. szeptember 1-én Hitler megtámadta Lengyelországot, a magyar politikai elit válaszút elé érkezett. Egyik oldalon ott volt a hagyományos lengyel-magyar barátság, amelynek mélyen gyökeredző hagyományaira a ’30-as évek magyar külpolitikája is épített a Csehszlovák Köztársaság elleni esetleges közös fellépés reményében. A másik oldalon pedig ott volt a szintén szomszéd náci Németország, amelynek elsősorban köszönhetőek a magyar revíziós sikerek (1938 - I. bécsi döntés, 1939 - Kárpátalja megszállása, 1940 - II. bécsi döntés). S bár a németek kérték a Kassa-Oderberg vasútvonal használatát a Lengyelország elleni katonai műveletek támogatásához, ezt a Teleki Pál vezette kormány nemcsak mereven elutasította, hanem a menekülő lengyeleket - legyenek polgári vagy katonai személyek - Magyarország befogadta, mi több: engedélyezte átutazásukat. Akik pedig az országban maradtak, azokat a magyar kormány megvédte a németektől, támogatta és istá- polta valamennyiüket, bizonyos erős keretek és korlátok között.20 Ebben a lengyelbarát lépésben nyilván benne volt az a gondolat is, hogy a Teleki-kormány Nagy-Britannia irányába bizonyítani akarta a kormány és az ország függetlenségét, valamint meg akarta tartani a brit vezető körök jóindulatát 19 A témáról részletesen lásd Benny Morris: 1948: A History of the First Arab-Israeli War. New Haven, 2009, Yale University Press. 20 A történelmi magyar-lengyel barátság egyfajta megtestesüléseként élték meg már a korban is a segítségnyújtást, de azt az idealizált képet, amelyet az 1970-1980-as évek, de különösen a 1990- es évek (szak)irodalmában találunk, feltétlenül felül kell vizsgálnunk a források alapján. 22
