Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben. Előzmények, tervek, kilátások
Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben Mandzsúriában, amelyek aztán kiterjedtek a koreai félszigetre, valamint a Szahalin- és a Kuril-szigetekre is. Japán számára a két ledobott atombomba (Hirosima - augusztus 6., Nagaszaki - augusztus 9.) és a szovjet támadás már túl sok volt, s végül kapituláltak. Érdemes megjegyezni, hogy a kínai és indokínai japán csapatok végül Csang Kaj-sek előtt tették le a fegyvert szeptember 9-én. A háború tehát véget ért, hatalmas emberi és anyagi17 áldozatokat követelve - Európa és Japán romokban hevert -, milliókat kényszerítve így vagy úgy otthona elhagyására. A határok is újból változtak szerte a világban, de a világ is megváltozott. A háború előtti nagyhatalmak ereje megroggyant, és új globális nagyhatalmak születtek. Aki reálisan értékelte a helyzetet 1945-ben, annak nem volt kérdés, hogy a jövőt az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya fogja meghatározni. Látható volt, hogy bár véget ért a világháború, de Európában és a világban újabb konfliktusokkal kellett nem csak perspektivikusan, hanem jelen időben is szembenézni. Ha az „öreg” kontinenst nézzük, akkor Görögországban lényegében már 1942-től polgárháború zajlott, amelybe 1944 végén a britek közvetlenül is beavatkoztak. Ez aztán jugoszláv, bolgár és szovjet, majd pedig - görög és brit kérésre - az Egyesült Államok beavatkozását eredményezte. A konfliktus lezárása 1949-ben nem annyira a görög néptől függött, hanem sokkal inkább a megromlott jugoszláv-szovjet viszonynak, a Jugoszláviának adott nyugati segítségnek és Sztálin más irányú terveinek volt köszönhető. Ha az Európán kívüli világot nézzük, akkor pusztán a megoldandó problémák felsorolására van lehetőség e tanulmány keretein belül. Általában kérdés volt, hogy fenntarthatóak-e a 19. században létrejött gyarmatbirodalmak. Vagyis fenn lehet-e tartam a világban az 1945 előtti status quótl A válasz nyilvánvalóan nem, de ezt nem könnyen látta be minden gyarmattartó. Gondoljunk csak Vietnam esetére, ahol a Saigont elfoglaló kommunisták 1945. szeptember 2-án (!) kikiáltották az ország függetlenségét - s ezzel a lépéssel elkezdődött az I. vietnami háború, amely csak 1954-ben ért véget.18 Ha Vietnam szomszédját, az óriási kiterjedésű Kínát nézzük, ott 1911 óta szinte permanens háborúról beszélhetünk, ahol a különböző hadurak, a kommunisták, a nemzeti erők egymás ellen és/vagy egymással szövetségben harcoltak. A japánok ellen végül összefogtak a kommunisták (Mao Ce-tung és Csou En-laj) és a Kuomintang (Csang Kaj-sek vezetésével), de ez a szövetség 17 Csak utalunk rá, hogy az európai országok adósságainak rendezése is csakhamar napirendre került. Régiónk és Magyarország helyzetét feldolgozta Mihályi Péter: Az 1945 előtti külföldi adósságok és az államosítások miatti kártalanítás Kelet-Európábán. Valóság, 1987. 4. sz. 50-64. o. 18 Robert Bonnafous: Les Prisonniers de guerre du Corps expéditionnaire frangais dans les camps du Viqt Minh, 1945-1954. Paris, 1991, Ecrivains. 21
