Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson

Történetek, sorsok, legendák munkáját szándékozik felhasználni az újjáépítési munkálatokban, ami ellen az angolszász hatalmak nem emeltek kifogást.53 A szovjet Állami Védelmi Bizottság 1944. december 16-án kelt 7161. számú határozata szerint 1944 de­cemberében és 1945 januárjában „internálni kell Románia, Jugoszlávia, Ma­gyarország, Bulgária és Csehszlovákia Vörös Hadsereg által felszabadított területén tartózkodó valamennyi munkaképes német 17 és 45 év közötti férfit és a 18 és 30 év közötti nőt. ” A deportálás irányítását az NKVD-re bízta. A december 16-i határozat végrehajtási utasításaként hozta meg a 2. és a 3. Uk­rán Front Katonai Tanácsa 1944. december 22-én a hírhedtté vált 0060-as számú, szigorúan titkos parancsát, amely elrendelte a német származású munkaképes személyek hátországi közmunkákra való „mozgósítását”.54 A magyar hatóságok részéről Erdei Ferenc belügyminiszter 1945. január 5-i rendeletében intézkedett a németek összeírásáról, utalva arra, hogy ez a szov­jet katonai hatóságok és a magyar kormány közötti megállapodás alapján történik.55 A rendelet szerint mentesülniük kellett volna mindazoknak, akik német nevűek ugyan, de magyar nemzetiségűek. A végrehajtás során azon­ban a német származást tágan értelmezték, és sok helyről a szovjetek elvit­tek olyan embereket is, akik németül egyáltalán nem tudtak, soha nem val­lották magukat németnek, legfeljebb német hangzású volt a nevük. Az olyan „színmagyar” településen, mint amilyen Hajdúnánás, német nemzetiségűek helyett egyértelműen csak a német nevűek összegyűjtéséről lehetett szó.56 A „zsidó bosszú” legendájával kapcsolatban fontos epizód Schlosser le­váltása. 1945. március 13-án a Nemzeti Bizottság egyik tagja arra hivatkoz­va kezdeményezte Schlosser elmozdítását, hogy „a közhangulat elkeseredett az utóbbi időben történt internálások miatt, és ha ezt zsidó vallású magyar intézi, ki a jelenlegi politikai osztály vezetése élén áll, könnyen antiszemitiz­musra adhat alkalmat”. Némi vita után, melyben Schlosser addigi tevékeny­55 Bognár Zalán: Sztálin 1944. december 16-i határozatának végrehajtása a Kárpát-medencében. Történelem és Muzeológia - Miskolci Internetes Folyóirat, 2012. 2. sz. 69. o. http://www.hermuz.hu/hom/images/latogatoinknak/history-journal/pdf/l_2014_2/BOGN- AR.pdf 54 Uo. 70. o. 55 A belügyminiszteri rendelet azonban nem szól arról, hogy az összeírtakat a Szovjetunióba szál­lítják. Ezért felelősség terheli azokat a vezetőket, akik ezt tudták, de nem adtak róla tájékozta­tást a megyei, járási vezetőknek sem. Füzes Miklós: Rabszolgaszerzés. In Zielbauer György (szerk.): Die Verschleppung ungarländischer Deutscher 1944/45. Erste Station der kollektive Bestrafung. Magyarországi németek elhurcolása 1944/1945. A kollektív bűnösség első állomása. Budapest, 1990, 87. o. 5^ Hajdú-Bihar megye területén Balmazújvárosról vittek el nagy létszámban németeket, illetve né­met nevűeket, összesen mintegy 550 főt. Zielbauer György: Magyar polgári lakosok deportálá­sa és hadifogsága (1945-1948). Történelmi Szemle, 1989. 3-4. sz. 279. o. 204

Next

/
Thumbnails
Contents