Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Történetek, sorsok, legendák - Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson
Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson lentámadást indított, hogy megakadályozza az észak-erdélyi csapatok bekerítését. Az akció eredményeként október 26-án a német-magyar erők - melyek jelentős része Hajdúnánás felől támadott - visszafoglalták Nyíregyházát.29 Mivel a németek nem szándékozták tartósan védeni a visszafoglalt várost és környékét, néhány nap múlva, október 30-án - csapataik biztonságos visszavonulása után - terv szerint fel is adták, akárcsak a tőle 25 km-re fekvő Hajdúnánást. Ezt követően Nyíregyházát október 31-én foglalták el másodjára a szovjetek, ugyanazon a napon, amikor Hajdúnánásra is bevonultak. A hadműveleti kudarc árát, vagyis azt, hogy a 8. német és 2. magyar hadsereget nem tudták bekeríteni, miközben nagy veszteségeket szenvedtek,30 a helyi polgári lakossággal fizettették meg a szovjetek. A nyíregyháziak többségét otthonaikból vitték el, de sokakat az utcáról, köztük 255 vasutast is, akik a megrongálódott vasúti pálya helyreállítására mentek.31 A fogolygyűjtés november 2-án fényes nappal történt, míg a hajdúnánási elhurcoltakat a következő éjszaka rángatták ki ágyaikból.32 A nyíregyházi elhurcolás rokonítható a nánásival, mert ott is viszonylag rövid idő alatt lezajló, nagyarányú fogolyejtés történt. Különbség viszont, hogy Nyíregyházán szinte egész nap folyt a fogolygyűjtés, míg a nánási férfiak összegyűjtése éjfél körül kezdődött s a hajnali órákig tartott. A nyíregyháziakat november 3-án hajnalban, a hajdúnánásiakat ugyanaznap reggel indították útba a debreceni hadifogoly-gyűjtő tábor felé. A nyíregyházi foglyok még aznap este 8 óra körül Debrecenbe értek, s másnap, november 4-én reggel kerültek a Pavilon laktanyába,33 ahova a hajdúnánásiak egy nappal később, november 5- én reggel érkeztek meg. A nánási tragédia szinte feldolgozhatatlan volt a lakosság számára, hiszen az okokat az emberek nem ismerték, s így nem értették, hogy miért ejtettek 29 a szovjet gyorsan mozgó hadtestek túl gyengék voltak ahhoz, hogy önerőből meg is tartsák az elfoglalt területet. Az erre alkalmas lövészgyalogság még messze délebbre menetelt, a 2. Ukrán Front egyetlen tartalékát, a 7. gárdahadsereget pedig október 19. után Szolnoknál vetették be. Az így kialakult hézagba benyomultak a német páncélozott harccsoportok és elvágták Plijev altábornagy csapatainak utánpótlási útvonalait. Amikor a tovább gyengülő szovjet csapatok Nyíregyházát is elveszítették, a német-magyar csapatok számára megnyílt az út a tiszai átkelők felé. Számvéber Norbert: Páncélosok a Tiszántúlon. Az alföldi páncéloscsata 1944 októberében. Budapest, 2002, Hadtörténelmi Levéltár - Paktum Nyomdaipari Társaság, 347-348. o. 30 Uo. 337-349. o. 3' Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL) A Külügyminisztérium Hadifogoly Osztályának iratai (a továbbiakban KÜM HDF. O.), 27.469/pol. - 1945; HL KÜM HDF. O. 25.084/pol - 1945. 32 HL KÜM HDF. O. 25.035/pol. - 1945. Simon Gábor: Nyíregyházi civilek szovjet fogságban. A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. Történelem és Muzeológia - Miskolci Internetes Folyóirat, 2014. 2. sz. 90. o. http://www.hermuz.hu/hom/images/latogatoinknak/history-journal/pdf/l_2014_2/SIMON.pdf 197
