Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson

Történetek, sorsok, legendák

hadifogságba a szovjetek olyan férfiakat, akik nem voltak katonák, akik nem menekültek el a szovjetek elől s nem is szerveztek ellenállást, egyáltalán semmi olyat nem tettek szerintük, ami magyarázná elhurcolásukat. A hozzátartozóknak nem tudtak felvilágosítást adni a helyi hatóságok sem, ezért teljes volt a tanácstalanság és a bizonytalanság. Akiknek a tudomására jutott, hogy máshonnan is vittek el embereket, azoknak ez nem enyhítette a személyes fájdalmukat, ráadásul ezekből a hírekből is úgy érzékelték, hogy a környéken az ő településüket érte a legnagyobb veszteség. A Hajdúnánástól közúton 23 km-re fekvő Hajdúböszörményben is történt tömeges fogolyejtés, de a lakosság számarányát tekintve innen jóval kevesebb férfit hurcoltak el. Szebeni Ilona könyvében 204 fős hajdúböszörményi elhurcolt-listát közöl, míg az elhurcolást túlélő interjúalanya, Kiss Ferenc szerint 265 böszörményi lakos volt a Szovjetunióba elhurcolt civilek között.33 34 Hajdúböszörményben az október 22-i szovjet bevonulást követő harmadik napon kezdték összeszedni az embereket, s a fogolygyűjtés ott több napon át tartott, ellentétben Hajdúnánással és Nyíregyházával. Kiss Ferencet például 28-án vitték el.35

A nánási közvéleményben akkoriban elterjedt magyarázatok valamiféle megtorlásban látták az elhurcolás okát. Horkay László gimnáziumi vallástanár, aki Hajdúnánáson élte át ezt az időszakot, visszaemlékezésében két magyarázatot is említ. Az egyik verzió szerint a szovjetek két tisztjük megöléséért álltak bosszút. A történet szerint a szovjet bevonulást követő napokban Girus András állatorvos feleségével erőszakoskodott egy orosz tiszt. A feleség tiltakozott, dulakodás támadt köztük, mire az utóbbi pisztolyt használt és lelőtte a nőt. Girus a kertben volt, mikor a lövést meghallotta. Bement a házba, és hátulról egy székkel leütötte a tisztet, s elvette tőle a pisztolyát. Ekkor a zajra egy másik orosz tiszt ment a házba, akit Girus az ajtóban agyonlőtt. Az állatorvos ezután elmenekült, de bosszúból az oroszok a házát felgyújtották, ami teljesen leégett. A két orosz tisztet közvetlenül az utcasarkon temették el. Négy-öt hónapig ott maradt a sírhalom a lakosság szeme előtt, méghozzá egy olyan felirattal, ami szerint a helyi fasiszták ölték meg az orosz tiszteket.36 Több visszaemlékező szerint azonban az említett eset (a két szovjet tiszt halála) egy-két nappal a nánási férfiak elhurcolása után történt. A tévedést az okozhatja, hogy a szovjet bosszúról szóló magyarázat hetekkel az események után keletkezhetett, akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az

34 Szebeni: i. m. 321-323., 347. o. Az elhurcoltak lakosságszámra vetített arányánál figyelembe kell venni, hogy Böszörmény népessége több mint másfélszerese volt a Nánásinak. (Az 1941. évi népszámlálás idején Hajdúnánási lakossága 18 770, míg Hajdúböszörményé 30 409 fő volt.)

33 Uo. 16., 296. o.

3*3 Interjú Hódos Antallal. Hajdúnánás, 1992. május 3.

198