Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban. Az embermentők kultusza

Történetek, sorsok, legendák (Köztük a svéd és a svájci diplomatákat, sőt a Szentszék követét, az üldözte­tés ellen sokat tett Angelo Rótta nunciust is.) A SZMERS (azaz Halál a ké­mekre! - szovjet terrorszervezet) előtt kémnek, kémgyanúsnak számítottak. Visszatérően kihallgatták őket, megalázó fogságot, jobb esetben zaklatásokat szenvedtek el. Többen szerencsésnek mondhatták magukat, hogy „csak” ki­utasították őket, mert előfordultak rejtélyes eltűnések, titkos kivégzések is. Általános tapasztalatként, összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az euró­pai zsidóságot ért rettenetes pusztulás adatai máig sokkolják az érző embere­ket. Emellett a másokért való önzetlen felelősségvállalás példái, a mentési esetek, akciók újabban növekvő figyelmet váltanak ki. Ennek alapvető oka az, hogy a sokféle kihívás, az agresszió és a globalizmus térhódítása idején is biztos erkölcsi példát, a nemzeti becsületet jelenítik meg. A sok kockázattal járó akciók a sommás, évtizedekig hangoztatott elmarasztalásokat, az általá­nosítást hiteltelenítik. Az egyes esetek kapcsán feltárt új tények a háborús évek valósághűbb képének kimunkálásához is emelőt, támaszt jelentenek. A Világ Népeinek Igazai32 példájára tekintve figyelemre méltó, hogy az hét évtized múltán is kiemelkedő érték, semmit nem fakult. Svájcban Carl Lutz - 1942-től 1945-ig Budapesten dolgozó - egykori alkonzult, máskor a számos magyar intézményt, köztük a pannonhalmi főmonostort oltalmazó Friedrich Bornt említik kiemelkedő példaként. Lutz kultusza - Svájc külügy­minisztériumának „hivatali” magatartása ettől sajnálatosan eltért - Magyar- országon folyamatosan nőtt. Helytállását Budapesten a központi gettó terüle­tén 1991 -ben emlékművel, 2005-ben a belvárosi Vadász utca 29. sz. alatt em­lékszoba alapításával, 2010-ben a Duna pesti oldali alsó rakpartján rakpart­szakasz elnevezésével méltatták. Emléktáblával ismerték el Washingtonban is. Az utóbbi ünnepélyes avatásán Martonyi János volt magyar külügyminisz­ter kijelentette, hogy a tábla mementó. Bizonyítja, hogy a „legbátrabbak eredményesen tudtak ellenállni a gyűlölet erejének”. Világszerte tartós a tervszerű emberirtással Budapesten szembeszállt Raoul Wallenberg kultusza. Érdemeit az Amerikai Egyesült Államok többek között posztumusz állampolgársággal ismerte el. Izrael Állam városaiban húsznál több utca őrzi emlékét. (1997. július 6-án emléktáblát kapott a szlo­vákiai Érsekújváron, majd emlékművet Pozsonyban, pedig egyik városban sem járt!) A magyar fővárosban Wallenbergről - humanitárius kiállása tisz­32 A háborús embermentők közül szerte a világban napjainkig közel 26 ezren kapták meg a rangos izraeli elismerést. (Különös a hollandiai Nieuwlande község példája: száztizenhét lakosát Jeru­zsálemben együtt, közösen tüntették ki.) Az első, Izraelben elismert és 1964. május 5-én kitün­tetett magyar embermentő Michnai László adventista lelkész volt. Azóta átlagosan évente tizen­hat magyar kapta meg a kitüntető címet. 186

Next

/
Thumbnails
Contents