Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban. Az embermentők kultusza

Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban teletére - már 1945-ben kórházi pavilont neveztek el. Hosszú évekig figyel­ték, várták a róla szóló híreket. Az elhallgatás évtizedei következtek. Az em­bermentő svéd hős budapesti szobrát eltüntették, nevét négy évtizedig le sem írták. Fordulat a múlt század utolsó évtizedében Az 1990-es évek elején fordulat történt Magyarországon a háborús üldöztetés és az embermentés történetének feltárása terén. Emlékezések, feldolgozások jelentek meg, értékes dokumentumfilmek készültek. A téma helyet kapott a tanintézeti oktatásban és a nevelésben. Az Igaz Emberek tiszteletére a magyar főváros számos pontján állítottak emléktáblát. 1992. augusztus 4. és október 31. között 80 éve született Raoul Wallenberg címmel kiállítást rendeztek Budapesten. Az érdeklődők itt láthatták először Wallenberg Moszkvából visszakerült személyes használati tárgyait. Sofőrje, az ugyancsak Moszkvában erőszakos halált halt Langfelder Vilmos életútjá- ról és helytállásáról is bemutattak több családi iratot, védleveleket, fényképe­ket. A kiállítás katalógusa (Wallenberg-Füzetek /.) „...hogy a budapesti Wal- lenberg-kiállítás emléke fennmaradjon” címmel, dokumentumok kópiáival ellátva jelent meg. A nagy látogatottságot és visszhangot kiváltó kiállítás előtt A város arcai sorozatban kiadták Ember Mária Wallenberg Budapesten c. kö­tetét. 1993. június 6-án tartotta a budapesti Raoul Wallenberg Egyesület ötéves tevékenységének értékelését. Közgyűlési állásfoglalásában rögzítette: „A tisz­tességes magyar történelmi tudat kialakítása érdekében elengedhetetlennek tartja, hogy az iskolai tankönyveknek a holocaustot hiányosan és torzítva be­mutató részletei a jövőben a történelmi kutatás által feltárt tényeknek, s azok súlyának megfelelően szerepeljenek. ” 1998 júliusában társadalmi kezdeményezésre szoborbizottság alakult a Pátzay Pál készítette Wallenberg-emlékmű visszaállítására. Györfi Sándor szobrászművész készítette el a Debrecenben fellelt eredeti figura másolatát és az eredeti talapzat mását. A teremtő összefogás sikerült. Ledöntése után fél év­századdal, a Szent István parkban 1999. április 18-án felavatásra került Wal­lenberg második budapesti emlékműve. 2001-től augusztus 4-e, Wallenberg születésnapja immár hagyományosan a Humánum Napja. Az alkalomból Bu­dapesten ünnepélyesen felköszöntik a cselekvő emberszeretet magyar hőseit. A francia főváros, Párizs 2007. március 24-én tisztelgett a svéd hős emlé­ke előtt. A Porte des Lilas közelében ünnepélyesen Raoul Wallenberg utcát avattak fel. Az újabb fejleményeket illetően jelentős fordulat, hogy az orosz hatóságok ismeretlen Wallenberg-dokumentumokat tártak fel. A másolatokat a moszkvai főrabbinál helyezték el. 187

Next

/
Thumbnails
Contents