Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban. Az embermentők kultusza

Történetek, sorsok, legendák

A hivatalosan az NVK Bizottsága magyarországi delegációja pannonhalmi gyermekotthonának nevezett intézmény létszáma az árvaházi gyermekeken felül menekültekkel, a kibombázottakkal folyamatosan nőtt. Brun- schweiler közvetlen munkáját főként Polikárp atya és néhány bizalmasan megbízott, titoktartó szerzetes segítette. Együtt vizsgálták meg, hogy a minden támasz és segély nélküli gyermekek, árvák kapjanak oltalmat, tiszta ruhát, a gimnáziumi termekben jól fűtött elhelyezést, és napi ötszöri étkezést.

A zsidó vagy zsidó származásúnak minősült gyermekeket (gyakran anyjukkal együtt) a legnagyobb titokban fogadták be, emiatt leginkább hamis néven szerepeltek. Új nevüket a gondozók begyakoroltatták velük. Fontos volt, hogy az esetleges razziák során, a nyilasok általi erőszakos kikérdezésnél, létszámellenőrzésnél is ezt mondják be.

A bencés monostorért, szerzetestársaiért, a befogadottakért felelős Kelemen Krizosztom főapátra óriási felelősség hárult. Nehéz helyzeteket élt meg. Naponta szembesült a hatóságok önkényével, és kiemelkedő bátorságot tanúsított. (A teljes kép része, hogy a nagy nyomás alatt esetenként depressziót, a határozatlanságát kellett leküzdenie. Szálasival 1937-ig visszanyúló személyes ellentéte volt.) A német Állami Titkosrendőrség (Gestapo) ügynökei már október 25-én megjelentek a gyanúba került főapátnál. A „látogatás” szerencsére - az ő szemszögükből nézve - eredménytelenül zárult.

Az állandó fenyegetettségből, a fegyveres intervencióra hajló nyilas agresszióból bőven jutott a kezdeti távolságtartásából engedő, egyre nyitottabb, ugyanakkor mind jobban leterhelt, a kötelező semlegesség határait át-átlépő Brunschweilernek is.16 *

1944 utolsó hónapjainak légkörét dr. Bakay Lajos sebész emlékezéséből idézzük fel. „Ezen ősi falak között a végzet az emberek különös keverékét hozta össze, kiknek gyarlóságai, ereje, gyengesége és különösségei még inkább nyilvánvalóvá lettek a zsúfolt együttélés és a bizonytalan jövőtől való dermesztő félelem következtében. A szerzetesek is fenyegetve érezték magukat. Nemcsak az életük, hanem az egész szerzetesrend léte forgott kockán és különösen az idősebbek teljesen elvesztek a megszokott, rendezett életmód nélkül. A gyanús és már feladott külvilág most könyörtelenül belépett az életükbe. Hirtelenjében a valóság kutató és kellemetlen rivaldafényébe kerültek. ”n

'6 Az idős bencések visszaemlékezései szerint a németek a monostor közvetlen közelében, a Kosaras dombon állítottak fel aknavetőket. Brunschweiler és Tihanyi Bánk bencés tanár igen erélyes fellépéssel érték el, hogy mégis elvonultak. Polikárp atyával a német Todt-szervezet parancsnokságán tiltakoztak a környéken tervezett erődítési munkák ellen.

^ Bakay Lajos: A szélnek eresztett nemzedék. Egy agysebész életútja a Dontól a Harvardig. Budapest, XX. Századi Intézet, 2004, 99. o.

180