Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban. Az embermentők kultusza

Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban

A Pannonhalmán fel-feltűnő győri nyilasok rablásra és a monostorban rejtőző férfiak, fiatalok elhurcolására törekedtek. (A Rend birtokain, házaiban is gyakran kaptak szállást, élelmet a hajszolt zsidók, munkaszolgálatosok és a szökött katonák.)18 Megpróbálkoztak saját emberük bejuttatásával, menekültnek álcázásával és más, a nyilasok által gyakorolt „felderítési” módszerekkel is.

Kelemen Krizosztom közben a lakosztályában is mentett. Befogadott, eredménnyel bújtatott többeket, köztük egy munkaszolgálatos menetből szökött, vérhastól szenvedő zsidó fiút, a bencés atyák volt komáromi, kitűnő előmenetelő diákját.19

Grósz (később Geréb) György szüleit elhurcolták. Sok izgalom árán, számos megpróbáltatással élte túl a nyilas hajszát. A rejtőzésben a főapát inasa, Torda Lajos volt a segítségére.20 Utóbbi a főpásztorral együtt - javaslatunkra -joggal nyerte el ajeruzsálemi Jad Vasem Emlékhatóságtól 1998 augusztusában a Világ Népeinek Igaza címet.21

A nyilasok a főapátot visszatérőleg zaklatták, és elsősorban a fiatal férfiak katonai szolgálatra való kiengedését követelték. Ötven katonaköteles átadását fegyverrel akarták elérni, de Krizosztom főapát következetesen ellenállt, nem engedett. A főkapunál, máskor a kerítésnél folyt erőszakos és hangos vitákon a behatolás megakadályozásáért lépett fel a semleges terület őre, Brunschweiler is.

A főapát a nyilasok szemében immár ellenséggé, gyűlölt személlyé vált. Helyzetét és megítélését tovább rontotta, hogy aláírta a Dunántúl megkímé- lését célzó, október 31-én kelt, Mindszenty József veszprémi megyéspüspök által fogalmazott memorandumot. Az irat a mind inkább lángban álló haza, a nemzet féltéséből fakadt. „Egyén feláldozhatja magát a nemzetért, tízezrek és tízezrek ebben a világháborúban is hősökként haltak meg nemzetünkből hazánkért: de a nemzetet öngyilkosságból odavetni csak úgy elvből nem lehet. A felelősség és lelkiismeret nem engedi. ”22

^ Pannonhalmi Főapátság irattára 927/44., 936/44., 137/45. sz.

Személyes beszámolója a mentésről a Haladás c. lap 1946. augusztus 29-i számában. Zsolt Béla: Beszélgetés Kelemen Krizosztom panonhalmi főapáttal.

20 Torda Lajos 1939 és 1947 között Krizosztom főapát közvetlen személyzetéhez tartozott. Geréb György, a szegedi egyetem későbbi professzora megmentéséért sokat tett.

21 Szita Szabolcs: A Soá az oktatásban - a budapesti Holocaust Dokumentációs Központ tevékenysége. In Hamp Gábor - Horányi Özséb - Rábai László (szerk.): Magyar megfontolások a Sodrói. Budapest - Pannonhalma, 1999, Balassi Kiadó - Magyar Pax Romana Fórum - Pannonhalmi Főapátság, 253. o.

22 Mindszenty József: Emlékirataim. Budapest, 1989, 41. o.

181