Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben. Előzmények, tervek, kilátások
Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben vagyis Moszkva elfoglalását nem sikerült teljesítenie a Wehrmachtnak. Ebben nem kis szerepük volt azoknak a Szovjetunió távol-keleti térségéből átdobott egységeknek is, amelyekre ott nem volt szükség, miután 1941. december 7-én a japán császári flotta Pearl Harbornál megtámadta az Egyesült Államok flottáját és kikötőjét. A támadást követő fél évben a japán haderő jelentős sikereket ért el a csendes-óceáni térségben. A tengelyhatalmakkal szemben álló szövetségi rendszer kissé nehézkesebben jött létre. Ez számos okra vezethető vissza. Az egyik a kezdetektől meglévő mély ideológiai-politikai szakadék volt az angolszász hatalmak és a Szovjetunió között. A kölcsönös bizalmatlanság egyik szimptómájának tekinthető, hogy a felek lényegében a kezdetektől fogva kölcsönösen kémkedtek egymás után. A másik, hogy az angolszász hatalmak a kurszki csatáig komolyan tartottak attól, hogy a szovjetek különbékét kötnek a németekkel, és így kiszállnak a háborúból. Ugyanakkor az is igaz, egy időben a szovjet vezetés tartott attól, hogy a nyugatiak egyeznek ki a németekkel, ellenük. Ezen túl az is igen hamar kiderült, hogy mind a három nagyhatalomnak megvannak a saját maga érdekei majd minden egyes kérdésben, amelyeket értelemszerűen érvényesíteni próbálnak a különböző tárgyalásokon. Mindezek ellenére, még ha több lépcsőben is, de összeállt a tengelyhatalmak elleni koalíció.6 Az nem volt meglepő, hogy a még semleges Egyesült Államok a kezdetektől támogatta Nagy-Britanniát, gondoljunk csak a cash and carry elv alkalmazására, illetve a Lend-lease törvényre (1941. március ll.),7 amelyeket kifejezetten a tengelyhatalmak ellen harcoló országok vehettek igénybe. S bár az Atlanti Charta 1941. augusztusi aláírásakor még lehetett azt gondolni, hogy az nem más, mint egy üres politikai kiáltvány, a helyzet néhány hónapon belül gyökeresen megváltozott. Amikor ugyanis az Egyesült Államok is hadba lépett - a már említett Pearl Harbor-i támadás után - immár nem csak gazdasági, hanem katonai jelleget is öltött az angolszász államok közötti együttműködés. Winston Churchill már ekkor kijelentette, hogy „megnyertük a háborút”. Az Atlanti Chartában lefektetett alapelvekhez az 1941. szeptember 24-i nyilatkozatával a szovjet kormány is csatlakozott. Ezt Londonban, az 1941. szeptemberi, szövetségesek közötti értekezleten formalizálták. A Szovjetunión kívül még az alábbi kilenc állam is bejelentette csatlakozását a Chartához: Belgium, Csehszlovákia, Görögország, Jugoszlávia, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Norvégia és 6 A Szovjetunió ekkor még nem lépett hadba Japán ellen, el akarta kerülni a kétfrontos háborút, valamint a két ország 1941. április 13-án megnemtámadási egyezményt kötött egymással. 7 A brit kormány 2006. december 31-én utalta át az utolsó törlesztő részletet az Egyesült Államoknak. 17
