Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről
Pusztulás - újjáépítés tífusz leküzdése érdekében jár vány kórházakat, fertőtlenítőket,25 gőzkamrákat és fürdőket létesítettek, az orvosok, védőnők és egészségőrök közreműködésével mindent megtettek a megbetegedések számának csökkentése érdekében. A katonák és a nagyszámú fogoly mozgása egyik faluból a másikba, az utazóközönség, a fogolytáborok, a cigányok és a csavargók jelenléte kedvező lehetőséget nyújtottak az esetek szaporodásához. A hatósági orvosok mintegy 1500 védőoltást adtak be. Csanád és Bács-Bodrog vármegyékben éves szinten viszonylag magas volt az elhaltak száma, elsősorban a tbc-sek között. A gyermekbetegségek, mint pl. a kanyaró, bárányhimlő is jelen volt. Feltűnő, hogy Csanád vármegyében „gyanús állatok marása” 22 esetben, Bács- Bodrog vármegyében mindössze öt esetben történt, bár Csanádban egy személy bele is halt. A gyermekágyi láz mindkét vármegyében előfordult, sőt Csanád vármegyében két fő, Bács-Bodrogban három fő meghalt. Ételmérgezés egyik megyében sem fordult elő. Ha összesítjük az 1945. évi fertőző betegségek adatait a két vármegyében, a következő eredményt kapjuk: Vármegye Megbetegedés Kórházba szállítva Meghalt Csanád 718 190 133 Bács-Bodrog 719 99 133 Összesen: 1437 289 266 Az 1945-ös adatok, hiányosságuk ellenére, a tendenciát jól mutatják: a magas halálozási arányt és a kórházi ápolás hiányát. A kórházi kezelés hiányára utal, hogy a megbetegedettek csupán kis része került kórházba. Ha figyelembe vesszük a két megye adatait, közel azonos számadatokat kapunk, kivéve Bács-Bodrog vármegyében a kórházba szállítottak számát.26 3. Előfordult fontosabb járványok leírása E pontnál az adott területen előfordult járványok szöveges leírását kérték, mely annak helyére, kezdetére, keletkezésének, terjedésének módjára, a megbetegedések, halálozások számára és az életbe léptetett különleges óvintézkedésekre 25 26 A mobil fertőtlenítőgépeket általában ZIL teherautók alvázára szerelték, amely két kamrával rendelkezett. A kamrák nagysága egyenként 2,5 köbméter volt, ezek mellé telepítették a fürdetéshez szükséges sátrat vagy sátrakat, ahol óránként száz főt fürdettek. MNL OL XIX-C-1-e-sz. n.-1945. (1. doboz). 132
