Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről
Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről vonatkozott. Bács-Bodrog vármegyében, 1945 júliusában az átmenetileg Bács- bokod27 községben összpontosított németek között vérhas járvány tört ki. A bejelentett 23 esetből hatan meghaltak. A Bácsborsódban28 elhelyezett németeknél 30 hastífuszos beteg közül öt fő meghalt. Csanád vármegye szöveges, kiegészítő jelentésében közölte, hogy a kiütéses tífusz29 megbetegedések a Makón létesített vöröskeresztes hadifogolytáborban kezdődtek, a betegséget Szegedről hurcolták be. Ennek következtében 83 megbetegedés és 21 haláleset fordult elő. Szegeden 1945. februártól májusig kiütéses tífuszos megbetegedéseket regisztráltak, ezek 183 szegedi lakost és 33 hadifoglyot érintettek. A betegséget, amely 19 szegedi lakos és valamennyi hadifogoly halálát okozta, itt is a hadifoglyok hurcolták be. A fészkek lokalizálásával és „könyörtelen tetvetle- nítésekkel” a járványt megszüntették. Hastífuszban 153 megbetegedésre 14 elhalálozás jutott. Diftériában 221 -en betegedtek meg és 27-en haltak meg. Vörhenyben 228 beteg közül hét elhalálozott. Hódmezővásárhelyre orosz hadifogságból hazatért katonák hurcolták be a kiütéses tífuszt, amely 1945. január első felében terjedt el: 170-en betegedtek meg, közülük 139 katona, a többi civil. A civilek egy része a betegeket ápoltakból (orvosok, ápolók, fertőtlenítők) került ki. A betegeket a líceumban helyezték el, és szigorú zárlat alatt tartották őket. A hazatérő katonákat két hétre megfigyelés alá helyezték, kivétel nélkül szőrtelenítették, ruháikat fertőtlenítették, és a város lakosságát felszólították a tetvek irtására, a betegekkel való érintkezés kerülésére. A védőintézkedések hatására a járvány májusban véget ért. Bajáról azt jelentették, hogy a szórványosan előfordult kiütéses tífusz-esetek a kellő időben foganatosított óvóintézkedéseknek köszönhetően nem okoztak járványt. A megbetegedések jelentékeny része behurcolt eset volt. Az ismertetésbe bevont többi község nem adott erre vonatkozóan érdemleges adatot, ezért nem is közöljük azokat. 4. Trachoma A trachoma,30 más néven szembaj terjedését a háború és a nem megfelelő higiéniás körülmények nagymértékben elősegítették. Ez a szembetegség, ha nem gyógyították, vaksághoz vezetett. A világháború után életbe léptetett-7 Bácsalmástól nyugatra fekvő község. 1904 előtt Bikity, a régi Bököd falu utódja. Bajától délkeletre fekszik, előző neve Borsodszentlőrincz volt. 29 A második világháború után nyolc-tízezer kiütéses tífuszos esetet regisztráltak Magyarországon, az utolsó járvány 1954-ben 154 fertőzöttet érintett. A legutolsó megbetegedést 1961-ben regisztrálták. 30 A trachoma kifejezést Bendz dán katonaorvos terjesztette el 1858-ban. 133
