Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről
Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről egészségügyi körben, községben és városban kellett kitölteni, ahol nem helybelieket is anyakönyveztek. A statisztikai adatok bonyolultsága miatt az ösz- szehasonlítást nem közöljük, az a levéltári iratokból nyomon követhető.* 22 2. Bejelentett fertőző betegségek A háború befejezése után a legégetőbb feladat a fenyegető járvány veszély elhárítása volt, ami óriási erőfeszítést igényelt a népjóléti tárcától, az egészség- ügyi szervektől, közegészségügyi intézetektől, de a háborúban elgyötört, éhséggel, hideggel, lakáshiánnyal küszködő lakosságtól is. A népjóléti kormányzat a járványveszély elkerülése érdekében elrendelte a fertőző betegek és betegségek bejelentését. Járványok ugyan nem alakultak ki, de a megbetegedések száma fokozatosan emelkedett. Egészségügyi járőrök járták az országot, Szegeden és Budapesten miniszteri járványbiztosok működtek, a „járvány-csata” megnyerését a Vörös Hadsereg gépkocsival és üzemanyaggal támogatta. A Duna vonalán és a nyugati határszélen egészség- ügyi záróvonalat állítottak fel.23 Az adatszolgáltatás hiányosságai, az a tény, hogy a bejelentési kötelezettségnek nem mindenütt tettek eleget, továbbá a lakosság körében mutatkozó nagymérvű mozgás (pl. a földreform során pusztákra, tanyákra való kiköltözés), az orvos és gyógyszerhiány, stb. megengedi annak feltételezését, miszerint a tényleges megbetegedés jóval több volt annál a számnál, mint amely a gyógykezeltek és megbetegedettek nyilvántartásában szerepel. A jelentés az 1944—1945. évekről részletes, vármegyékre lebontott áttekintést ad a bejelentett fertőző betegségek állásáról. Az 1944. évről készült statisztikai adatközlések rendkívül hiányosak, de még e kevés összehasonlítási alap is elegendő annak megállapítására, hogy 1944-ben lényegesen kevesebb volt a fertőző betegség következtében elhaltak száma, mint 1945-ben. Az 1945. évi jelentésekből három vármegyét emeltünk ki: Borsod-Gömör, Csa- nád és Bács-Bodrog vármegyét. Borsod-Gömör vármegye havi bontásban adta meg az adatokat és nem mindegyik betegséget vette figyelembe. A vármegyében lévő felsőzsolcai24 fogolytáborban a járvány miatt háromhetes zárlatot rendeltek el. A kiütéses 22 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Népjóléti Minisztérium Egészségvédelmi osztály iratai (a továbbiakban: XIX-C-1-e) sz. n.-1945. (1. doboz). 22 MNL OL Magyar Távirati Iroda (a továbbiakban: XXVI-A-14) 1945. augusztus 3. 40. o. MTI Hírkiadás (belpolitika, külpolitika), 1945-1949. 2^ Kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 131
