Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről
Pusztulás - újjáépítés ügy újjászervezésével.16 A kormány Budapestre érkezése után időszerű lett a Tanács működésének végleges rendezése. A Minisztertanács 1946. június 18- án elfogadta az Országos Közegészségügyi Tanács újjáalakításáról szóló rendeletet.17 A közegészségügyi jelentések formája, tartalma Tanulmányunk a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Népjóléti Minisztérium Egészségvédelmi osztályának iratanyagában található 1945. évi országos szintű közegészségügyi jelentésekre építve mutatja be Magyarország közegészségügyi helyzetét közvetlenül a második világháború befejezésének évében. Az adatokat a vármegyék, a törvényhatósági jogú városok, megyei városok, járások, községek és közegészségügyi körök szolgáltatták a Népjóléti Minisztérium felhívására.18 A jelentések többségén nincs dátum, így keletkezésük pontos idejét nem tudjuk megállapítani; csak a jelentés borítólapjának címéből tudjuk, hogy az 1945. évi adatokat tartalmazzák, az 1945. évi állapotokat tükrözik, egyes esetekben 1944. évi adatszolgáltatás is előfordul. Az előre nyomtatott, kérdésekkel ellátott űrlap pontos címe: .közegészségügyi kör, község, m. város, járás, vármegye, thj. város közegészségügyi jelentése az 1945. évről”. Azokon a jelentéseken található dátum, ahol az űrlap kitöltése után az „Egyéb jelentések”-hez szöveges megjegyzést írtak. Ezek 1946. május 10. és május 31. között keletkeztek. A jelentést a községi és körorvosok, a járásba és megyei városba beosztott tiszti orvosok, valamint a vármegyébe és törvényhatósági jogú városba beosztott tiszti főorvosok töltötték ki. A községi és körorvosok a három példányban készített jelentés egyikét saját irattárukban helyezték el, a másik kettőt a járási tiszti orvoshoz terjesztették fel, aki a beérkezett jelentéseket összesítette, majd továbbküldte a tiszti főorvosnak, aki azokat továbbította a *6 A Tanács munkájának zömét a főváros, majd az ország többi része egészségügyi hálózatának, intézményeinek újjászervezése jelentette. Foglalkozott a nemibetegségek elleni védekezéssel, számos felvilágosító előadást szervezett, ismeretterjesztő plakátot és füzetet adott ki. A Tanács lépéseket tett a mentőszolgálat újjászervezésére, az Országos Közegészségügyi Intézet, az orvostudományi egyetemek működésének megindítására és gondot fordított a csecsemővédelemre. Sótonyi Péter: Az Egészségügyi Tudományos Tanács története (1863-2009). Egészségtudomány, 2010. 3. sz. A rendelet sok feladatot ruházott a Tanácsra, pl. kórházfejlesztési tervek, a kórházak és klinikák orvoslétszámának megállapítása, orvosi oklevelek honosítása, gyógyszerellátás, a lakosság és a kórházak élelmiszerellátása, a nővédelem, a tbc elleni küzdelem. A Népjóléti Minisztérium megerősödésével a Tanács munkája kevesebb feladatra korlátozódott, és az operatív tevékenységet lassanként felváltotta a véleményező, tanácsadó szerep. A felhívást nem sikerült felkutatnunk. Feltételezzük, hogy az iratanyag 1956-ban megsemmisült. 128
