Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Pusztulás - újjáépítés - Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről

Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről

népjóléti miniszternek. A minisztérium szigorúan meghagyta: a jelentés kérdőpontjait „a valóságnak megfelelően pontosan kell kitölteni”. Ha az adatokat a „gondos utánjárás” ellenére sem tudták pontosan megállapítani, akkor becsült adatot kellett szolgáltatni, ha becsülni sem lehetett, akkor kérdőjelet kellett tenni a megfelelő rovatba. A jelentést készítők, különösen a kisebb településeken dolgozó tisztiorvosok, gyakran éltek ezzel a lehetőséggel. Ha a tiszti főorvos az évi jelentésmintában fel nem sorolt, illetve számokban ki nem fejezhető közegészségügyi vonatkozású jelenteni valókról akart beszámolni, akkor külön jelentést is készíthetett, melyet az előírt mintájú évi jelentéshez kellett csatolni.

A jelentések többsége kézírással készült, sok esetben alig olvashatóan, kisebb részüket írógéppel írták. A fennmaradt iratok között Borsod-Gömör19 vármegye volt az egyetlen, amely nem az előre nyomtatott űrlapon dolgozott, hanem többoldalas beszámolót készített, így az sok esetben nem fedte le teljes mértékben a nyomtatványban található kérdéseket. A kitöltött adatok rendkívül hiányosak, néhol odavetett számadatok sorakoznak egymás után, másutt a statisztikai adatok mellé részletes szöveges értékelést adtak. Az Egészségvédelmi osztály anyagában 17 darab közegészségügyi jelentés maradt fenn, melyek területi eloszlása a következő: 3 vármegye (Bács-Bodrog,20 Borsod-Gömör és Csanád), 3 törvényhatósági jogú város (Baja, Hódmezővásárhely és Szeged), 1 járás (Vác), 3 község (Alag, Dunakeszi, Fót) és 7 közegészségügyi kör (Ácsa, Felsőgöd, Kösd, Őrszentmiklós, Sződ, Váchartyán és Veresegyház). Feltételezzük, hogy az ország többi területe, így a dunántúli rész is elkészítette területének közegészségügyi jelentését, ezek azonban a minisztérium iratanyagában nem találhatóak.21 Ennek ellenére mégis azt gondoljuk, hogy a felsorolt területek adatai alapján, ha nem is átfogó, de legalább megközelítő képet rajzolhatunk az ország közegészségügyi állapotáról, már csak azért is, mert a háborús pusztítás, rombolás az egész ország területére kihatott, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. A jelentések további értékét növeli, hogy közvetlenül a háború befejezése évének adatait tárják elénk, s adatai még nem kerültek publikálásra.

19 Borsod-Gömör-Kishont vármegye az 1950-es megyerendezés során - néhány Heves megyéhez csatolt község kivételével - beolvadt az akkor létrehozott Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe.-0 Bács-Bodrog vármegyét az 1950-es megyerendezés során megszüntették, és Bács-Kiskun megye néven egyesítették Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részével.-1 Elgondolkodtató, hogy 1956-ban miért csak a dunántúli területek jelentései semmisültek meg.

129