Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Pusztulás - újjáépítés - Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről

Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről

a lakosság jelentős része a létminimum alatt élt, éhezett. A kedvezőtlen közegészségügyi viszonyok megkönnyítették a fertőző betegségek terjedését, szaporodtak a betegséget előidéző tényezők, az ezek elhárítását és a gyógyítást elősegítő eszközök azonban hiányoztak. A háborús nélkülözések, az ostrom hónapjai és a háború befejezése utáni időszak körülményei az emberek ellenálló képességét nagymértékben igénybe vették. Az idősek halálozási aránya a békeévek havi átlagának majdnem tízszeresére emelkedett. A csecsemők 30-35%-a áldozatul esett a tejhiány és a háború következményeként fellépő betegségeknek. Az élelmiszerhiány nagyban hozzájárult az emberek egészségi állapotának gyengüléséhez, az idült betegségek kiújulásához. Az orvosok, ápolók, védőnők helytállásának volt köszönhető, hogy nagyarányú járványok nem tizedelték a lakosságot. A háború következményeként jelentkező szociális problémák: a hadigondozás, a gyermekvédelem, a hadifogságból és deportálásból hazatértek és a menekültek gondozása is a népjóléti tárcára várt.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben, 1944. december 21-én újból létrehozta az 1932-ben megszüntetett Népjóléti Minisztériumot, melynek vezetőjévé Molnár Erik" kommunista nemzetgyűlési képviselőt nevezték ki. Az ország katasztrofális közegészségügyi és szociális helyzete azonnali intézkedések végrehajtását követelte.

A népjóléti miniszternek a közegészségügyi állapotok rendezéséről kiadott 40.001/1945. N. M. számú rendelete* 12 adatszolgáltatásra szólította fel a törvényhatóságok első tisztviselőit. Az egészségügyi közigazgatás átszervezésekor újjáalakították az 1868-ban létesített Országos Közegészségügyi Tanácsot, melynek elnöki tisztét Weil Emil13 töltötte be. A tanács az ország közegészségügyének újjászervezése és általában a közegészségügyi igazgatás terén a miniszter tanácsadó szerveként működött.14 1945. január 31-én létrehozták a hatályon kívül helyezett Országos Közegészségügyi Tanács jogutódát, az Egészségügyi Tanácsot,15 majd rendeletben megbízták az egészségMolnár Erik (1894-1966), kommunista politikus, jogász, történész, filozófus, egyetemi tanár. 1924-ben ügyvédi irodát nyitott Kecskeméten. 1944. november-decemberben Kecskemét alpolgármestere, majd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye küldöttjeként részt vett a Debrecenben összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés munkájában. 1948-ig képviselő, 1945-1947-ben népjóléti miniszter.

12 Magyar Közlöny, 1945. I. 4. 1. sz.

13 Weil Emil (1897-1954), orvos. 1936-ban kommunista szervezkedés vádjával letartóztatták, tíz évre ítélték. 1945 után részt vett az orvos szakszervezet létrehozásában. Az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke, országgyűlési képviselő.

13 3260/1945. M. E. sz. rendelet. Magyar Közlöny, 1945. június 28. 63. sz.

13 A Debrecenben megalakult új kormány népjóléti minisztere 1945. február 14-én a 40.351/1945. sz. rendeletével megerősítette az Egészségügyi Tanács működését.

127