Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kántor Balázs: Adalékok az 1944-1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez
Pusztulás - újjáépítés esetben arra hivatkoztak, hogy amíg nem születik egyértelmű állásfoglalás Washington részéről, addig ők sem tehetnek semmit az ügyben. A csehszlovák helyzet ennél jóval nehezebb volt. A prágai kormány több esetben a magyar fél beutazását is megtagadta, elkerülve ezzel még a látszatát is, hogy vissza akarnának adni bármit.29 Az oda kiszállított magyar vagyont kezdettől úgy kezelték, mintha azok eredetileg is ott lettek volna, és a Benes- dekrétumokat, valamint az államosítási törvényt is alkalmazni akarták rájuk.30 Legfeljebb egy árucsere-megállapodás formájában, vagy pedig a jóvátételbe való beszámítás keretében adták volna vissza a magyar tulajdont, illetve kárpótolták volna Magyarországot.31 A személyzettel is úgy bántak, mint a szlovákiai magyarsággal, és minél előbb Magyarországra akarták toloncolni őket. * A németországi és ausztriai helyzetet a Weiss Manfréd konszern, a Vadásztölténygyár, a Fémáru-, Fegyver és Gépgyár, valamint a MÁVAG vállalatain keresztül, míg a csehszlovákiai állapotokat a Weiss Manfréd konszern és a MÁVAG helyzetén keresztül illusztrálom. A kitelepített MÁVAG-részleget kezdetben Vietorisz József vezérigazgató és Bézier Károly vezérigazgató-helyettes irányította. Ők viszonylag hamar távoztak a csehszlovákiai Rotavából, és 1945. június 4-én a kitelepítést is irányító Weigl Ernő főmérnök32 gondjaira bízták a közel 600 főt számláló személyzetet és családtagjaikat, valamint a kihozott javak felügyeletét. A főmérnök 12 fős igazgatóságot állított föl. Weigl, majd Huszár is több ízben írt levelet az Iparügyi Minisztériumnak és a MÁVAG budapesti központjának, annak érdekében, hogy a hazatelepítés megtörténhessen. Augusztus 17-én a magyar küldöttség látogatása nyomán végül lehetőség nyílt a hazatérésre, igaz, csak a személyzet számára. Az igazgatóság a javakat és a személyzet többségét hátrahagyva, a kihozott irattárat nem átadva távozott Magyar- országra.33 A többi alkalmazott és családtagjaik hazautazása egészen szeptemberig elhúzódott, és a szovjetek segítségét is igénybe kellett venniük. A kint maradt munkások ismét Weigl Ernőt nevezték ki vezető tisztségviselőnek, akinek munkáját többek között egy kilencfős bizottság segítette. 29 MNL OL Z 490 173. tétel 27. doboz. 29 MNL OL Külügyminisztérium Általános iratok Csehszlovákia 1945-1964 (a továbbiakban: XIX-J-1 -k-Csehszlovákia 1945-1964) 23/g-161/KHJ-1946 55. doboz. 3* MNL OL XIX-J-1-k-Csehszlovákia (1945— 1964)-23/g-2380/pol-1946 54. doboz. 22 Weigl utódai: Rimay Henrik június 12 - július 13., Huszár Iván július 13 - augusztus 17. XXIX- F-344-b. 189. doboz. 33 Uo. 112
