Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kántor Balázs: Adalékok az 1944-1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez
Kántor Balázs: Adalékok az 1944—1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez A kint maradt gépparkot nemhogy üzembe helyezni nem sikerült, de tárolásuk is gondot okozott. Gyakori eset volt a raktárak feltörése is (pl. orosz részről). Weiglnek ideiglenesen sikerült elérnie a csehszlovákoknál, hogy a gépekről államközi megállapodást kell majd kötni, így arról, ami elvitelre került, a csehszlovákok listát adtak minden esetben. A fő törekvés az volt, hogy minden gépet haza lehessen majd vinni, ám erre csehszlovák részről nem sok hajlandóság mutatkozott. Felmerült viszont az a lehetőség, hogy a géppark értékét beleszámolják majd a jóvátételbe.14 A főmérnök ebben a helyzetben a legfontosabbnak a Csehszlovákiában maradtak részére a tartózkodási engedélyek meghosszabbítását, szabad mozgásuk biztosítását, valamint az élelmezési helyzet javítását gondolta. Mindemellett a magyarországi igazolások hírére fellépő aggodalmak elsimítását is kérte a kormány és a MA VÁG központi képviselőitől. A kinti csoport pénzügyi helyzete is igen rossz volt. Fizetést nem tudtak adni a maradóknak, pedig a letétbe helyezett saját vagyon, valamint a németek felé fenntartott követelések kifizetése biztosította volna a működést.15 Ezek hiányában azonban csak a budapesti központ segítségében bízhattak. Még nehezebb helyzetben volt a Jirkovban lévő állomány, amelyről a vezetőség semmilyen információval nem rendelkezett. Cesky Krumlovban a MÁVAG-gépekből egy autójavító üzemet állítottak össze, amely 300 főt foglalkoztatott. A csehszlovákok részéről folyamatos volt a nyomás a magyarok kiutasítása érdekében, ám Andaházy-Kasnya Béla kormánybiztosnak sikerült elérnie végül az útlevelek meghosszabbítását. Ezzel együtt a gépek hazaszállítására nemigen volt esély.34 35 36 Ugyanitt a Magyar Vagon és Gépgyár, valamint a Weiss Manfréd konszern helyi részlege munkaközösséget alapított. A gépeket nem sokkal később a 208. számú elnöki dekrétum alapján elkobozták, a magyar személyzetet pedig kiutasították. Mindössze két vezető maradhatott Cesky Krumlovban. 1946-ra a helyzet már tarthatatlanná vált. A csehszlovákok a maradék személyzetet is kiutasították, a rotavai gépek egy részét a Skoda Művek vette át. Weigl Ernő a gyár alkalmazásába lépett, és átadta a csehszlovákoknak a MÁVAG-irattár egy részét is. Elmondása szerint így tudta leginkább figyelemmel követni, mi történik a magyar javakkal, ám tevékenységét Magyarországról már gyanúsnak ítélték meg.37 A weitersfelsi részleg 1945 augusztusában némi pénzhez és útlevelekhez jutott a központnak köszönhetően, és megkezdhették a tárgyalásokat az oszt34 Uo. 35 Uo. 36 MNL OL XIX-J-1 -k-Csehszlovákia (1945-1964)-23/g-161/KHJ-1945 55. doboz. 37 MNL OL XIX-J-1 -k-Csehszlovákia (1945-1964)-23/g-179/KHJ-1946 55. doboz. 113
