Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Pusztulás - újjáépítés - Kántor Balázs: Adalékok az 1944-1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez

Pusztulás - újjáépítés

Erre való utasítást a Magyar kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) 1944. március 2-án kapott az illetékes minisztériumtól.2 A vállalat egyes budapesti és diósgyőri üzemeinek kitelepítésére augusztusig több parancs is érkezett. A repülőgép-megmunkáló üzem Pilisvörösvárra, a diósgyőri szerszámgépgyártás egy része pedig Nagygombosra és Nyékládházára került kitelepítésre. Hasonló folyamat játszódott le a többi vállalat esetén is: részben más vállalatok vidéki telephelyein, részben pedig sziklapincékben és barlangokban helyezték el őket.3 Az a terv, hogy a biztonságosabb környezetben folytatni fogják a munkát, több esetben is akadályba ütközött. Erről tanúskodik a MÁVAG Elektromos Művekhez írt levele, amelyben az áramhiány megszüntetése céljából transzformátorok kihelyezését kérte az érintett térségekbe.4 Valamivel könnyebb helyzetben voltak azon vállalatok, amelyek korábban is rendelkeztek vidéki telephellyel. A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. 1944 márciusában szervezeti egységeinek egy részét a mosonmagyaróvári, nagytétényi, illetve székesfehérvári üzembe helyezte át. Mindössze a központi irányítást és a honvédelmi osztályt hagyták Budapesten.5

A sikertelen kiugrási kísérletet követően a nyilas és német hatóságok felgyorsították a kitelepítés előkészítését, és élénk propagandát folytattak a lakosság körében a folyamatok meggyorsítása érdekében. Edmund Veesen- mayer, a Német Birodalom tejhatalmú megbízottja október 18-án közölte Szálasival Hitler álláspontját a kiürítés minél nagyobb mérvű megvalósításáról. Ezt követően került sor a német-magyar vegyesbizottság ülésére, ahol az SS kötelékébe tartozó Kurt Bechnert nevezték ki a német gazdasági irányító szerv, a Deutsche Industrie Komission (DIKO) élére. Ennek fő feladata a kiürítés lebonyolítása lett.6 Magyar részről előbb Kisbarnaki Farkas Ferenc kiürítési és elhelyezési kormánybiztosnak, majd pedig a kiürítés tejhatalmú megbízottjává kinevezett Rajk Endre készletgazdálkodási kormánybiztosnak kellett együttműködnie Bechnerrel.7 A kiürítés részben vasúton, részben pedig uszályokon folyt, úti célként pedig a Birodalom osztrák, bajor és cseh- Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) MÁVAG Mozdony és Gépgyár, rendezendő iratok (a továbbiakban: XXIX-F-344-b.) 189. doboz.

3 A fővárosi vállalatok, pl. a Fémáru-, Fegyver és Gépgyár Rt. kezdetben Budapest környéki településeket szemelt ki (Budafok, Diósd), ám a front előrehaladtával egyre inkább dunántúli települések jöttek szóba (Pápa, Mosonmagyaróvár). MNL OL Fémáru-, Fegyver és Gépgyár Rt. Titkárság (a továbbiakban: Z 466) 78. tétel 8. doboz.

4 MNL OL XXIX-F-344-b. 189. doboz.

5 MNL OL Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. Titkárság (a továbbiakban: Z 490) 172. tétel 27. doboz.

6 Teleki: i. m. 182. o.

7 Uo. 182-183. o.

106