Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kántor Balázs: Adalékok az 1944-1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez
Kántor Balázs: Adalékok az 1944—1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez morva protektorátusi területeit jelölték meg. A folyamat vontatottan haladt, ami részben annak is tulajdonítható, hogy elsőként a közigazgatási, illetve vállalati vezetők távoztak nyugat felé, akik irányították volna a szállításokat. Mindemellett a gyári dolgozók egy része több esetben igyekezett szabotálni a kitelepítést, mivel a németek a magyar féllel számos esetben nem egyeztetve szereltek le gyártósorokat, amit pedig nem tudtak megmozdítani, egyszerűen felrobbantották. Utóbbi végül az iparügyi miniszter 1944. november 2-i rendeletének köszönhetően abbamaradt, mivel a német szervek is tiszteletben tartották egy ideig a rendelkezést. Az üzemek bénítására terveket készítettek, szervezettebbé téve ezzel az üzem ideiglenes használhatatlanná tételét.8 Az útnak indított szállítmányok azonban számos esetben még a magyar országhatárig sem jutottak el a nem megfelelő irányítás miatt. A németek által preferált gépek és anyagok pedig többnyire nem oda érkeztek meg, ahova a magyar fél tervezte. A nézeteltérések elsimítására november 14-én ismét összeült a magyarnémet vegyesbizottság, és a következőképpen határozták meg, hogy miként fog lezajlani az át-, illetve kitelepítés. 1. Minden kitelepítéshez az Iparügyi Minisztérium engedélye szükséges. 2. A kitelepüléssel nem változnak meg az adott vállalat tulajdonjogi viszonyai. 3. A magyar állam igénye továbbra is fennáll az áttelepített üzemek tekintetében. 4. A németek elősegítik a kitelepített üzemek továbbtermelését, és segítséget nyújtanak a magyar főmegbízottnak a szállítások levezénylésében. 5. A német fél elősegíti majd a visszatelepítést. 6. Az áttelepült magyar alkalmazottak egyenlő elbánásban fognak részesülni a német ipari dolgozókkal. 7. Háborús kár esetén is az egyenlő elbánás elve fog érvényesülni. 8. Az áttelepítés költségeit a vállalatok, illetve a magyar és német kormány közösen viseli (25-25%).9 A megállapodás megkötését követően is számos konfliktus támadt a német és magyar szervek között. A magyar fél álláspontja továbbra is az volt, hogy a kitelepített gyárak és gépek a november 14-i megállapodás szerint magyar tulajdont képeznek, a tulajdonjogi viszonyokat nem érintik a foganatosított intézkedések. A németek azonban számos esetben ezt másként gondolták. A kitelepítést magyar részről ekkor már a Bécsben székelő Magyar kir. Anyag8 Uo. 188. 9 MNL OL Dezséri László hagyatéka (a továbbiakban: P 2079) 2. tétel 1. doboz. 107
